Szaúd-Arábia azt tervezi, hogy olajának egy részét dollár helyett jüanban adja el Kínának – értesült a Wall Street Journal kedden, a Rijád és Peking közötti „aktív tárgyalások” részleteit ismerő személyekre hivatkozva. Egy ilyen lépés jobban háttérbe szoríthatja a petrodollárt, amely több mint fél évszázada irányítja a globális pénzügyi rendszert, és veszélybe sodorhatja a dollár nemzetközi tartalékvaluta státuszát is.
Kína vásárolja fel a Szaúd-Arábia által exportált kőolaj több mint negyedét, ami azt jelenti, hogy ezen ügyletek jüanban történő denominálása jelentősen növelné a kínai valuta nemzetközi ismertségét.
Jelenleg a globális olajeladások 80%-át dollárban bonyolítják le, a szaúdiak 1974 óta kizárólag az amerikai valutában kereskednek – amikor Washington biztonsági garanciákat ajánlott Rijádnak a petrodollár-rendszerhez való hűségéért cserébe.
Bár Kína és Szaúd-Arábia már hat éve tárgyal az olajüzletek jüanban történő árazásáról, ezek a tárgyalások az utóbbi időben egyre sürgetőbbé váltak az amerikai kormány politikájával szembeni szaúdi elégedetlenség miatt. Kezdve Washington növekvő törekvéseitől, hogy elhatárolódjon a szaúdiak vezette jemeni háborútól, amely drasztikus humanitárius katasztrófába sodorta a Közel-Kelet amúgy is legszegényebb országát, egészen Mohammed bin Szalmán trónörökös elítéléséig a Dzsamál Hasogdzsi újságíró szörnyű meggyilkolása miatt, de Rijád felháborodott azon is, hogy szerinte az USA-nak kötelessége eleget tenni a királysággal szemben vállalt biztonsági kötelezettségeinek – jelentette a WSJ.
Joe Biden amerikai elnök nem segített a helyzeten azzal, hogy a 2020-as kampánya során kijelentette, hogy a szaúdi trónörököst „páriának” kell tekinteni Khashoggi meggyilkolásában játszott állítólagos szerepe miatt, és a trónörökös szerint ez a vád nemcsak az emberi jogait, hanem az érzéseit is sérti.
A szaúdi herceg sértett érzésein nincs mit nevetni, mivel állítólag nem volt hajlandó fogadni Biden hívásait a hónap elején, amikor az amerikai vezető olcsóbb olaj- és gázforrás után keresgélt, mivel a benzinárak az ukrajnai konfliktus közepette rekord közeli magasságokba szöktek az államokban.
Valójában az Egyesült Államok a legnagyobb olajtermelő államokkal – Venezuelától Iránon át Oroszországig – szemben tanúsított nagyszabású ellenségeskedése miatt kevés mozgástere maradt, mivel a nyersanyagárak és az infláció továbbra is emelkedik az államokban, és ennek nem látszik vége.
Biden a hírek szerint még a tavasz folyamán Szaúd-Arábiába tervez utazást a kapcsolatok helyreállítása érdekében, bár egyesek otthon megkérdőjelezhetik, hogy Washington bírálja Oroszország emberi jogi helyzetét, miközben Rijád a hétvégén egyetlen nap alatt rekordszámú, 81 foglyot fejezett le.
A nyugati gazdaság Oroszország kizárására irányuló lépései a globális pénzügyi rendszerből olyan országokat késztetnek lépésre, mint Kína, amely már több szankciós feketelistán is szerepel, hogy biztosítsák, hogy velük ne történhessen meg az, ami Oroszországgal. Amennyiben a szaúdiak sikeresen elkezdik eladni olajukat Kínának jüanban, a lépést Kína más nagy üzemanyag-beszállítói – Angola és Irak, valamint Oroszország – is követhetik.
Az olaj nem dollárban történő eladásának kísérlete korábban rossz ómen volt egyes nemzetek számára – Irak, Líbia, Szíria és Irán mindannyian eltávolodtak a dollártól, csak azért, hogy az amerikai hadsereg szigorúan megbüntette őket függetlenségükért. De Washington afganisztáni katonai kudarcával, valamint jelenlegi belpolitikai problémáival más nemzetek is arra a következtetésre jutottak, hogy Washington már nem az a hatalom, aminek egykor látszott.
