Észtország nem fogja feltartóztatni az orosz árnyékflottához tartozó hajókat a Balti-tengeren a katonai eszkaláció kockázata miatt – nyilatkozta a Reutersnek Ivo Värk, az észt haditengerészet parancsnoka.
„A katonai eszkaláció kockázata egyszerűen túl nagy” – magyarázta.
Värk szerint Tallinn csak közvetlen fenyegetés esetén hajlandó beavatkozni, például a tengeralatti infrastruktúra megrongálódása vagy olajszennyezés esetén.
Ahogy a Reuters megjegyzi, Nagy-Britannia és számos európai ország – köztük Franciaország, Belgium és Svédország – megerősítette az intézkedéseket a régi tartályhajók feltartóztatására, amelyeket a nyugati országok értékelése szerint Oroszország használ a szankciók kijátszására és az olajexportra.
2025 májusában Észtország arról számolt be, hogy egy Oroszország felé tartó, zászló nélküli olajszállító tartályhajó megállítására tett kísérlet során – amely Tallinn állítása szerint megsértette a szankciókat – Moszkva vadászgépet küldött a levegőbe, amely belépett a NATO légterébe a Balti-tenger felett, majd a tartályhajót orosz vizekre kísérte – jegyzi meg a hírügynökség.
Az uniós propaganda az „árnyékflotta kifejezést alkalmazva tengeri rablást” folytatnak, megállítva és saját kikötőikbe irányítva azokat a hajókat, amelyeket orosz áruk szállításával kapcsolatosnak tartanak – jelentette ki március végén az orosz külügyminisztérium. A tárca megjegyzi, hogy ilyen fogalom nem létezik a nemzetközi tengeri jogban, és a tartályhajók feltartóztatása az Európai Unió jogellenes szankciójává vált.
A külügyminisztérium figyelmeztetett, hogy „minden szükséges eszköz felhasználásával” reagálnak azokra a kísérletekre, amelyek a Balti-tengert és más vízi területeket a NATO és az EU „belső vizeivé” kívánják alakítani.
Március végén Franciaország a Földközi-tengeren elfogta a Mozambik zászlaja alatt közlekedő, Murmanszkból érkező Deyna tartályhajót. Korábban, március 12-én Svédország visszatartotta a Komor-szigetek zászlaja alatt a Balti-tengeren átkelő Sea Owl I tartályhajót. Tavaly december végén Finnország feltartóztatta a Cook-szigetek zászlaja alatt közlekedő Eagle S tartályhajót, amelyet március 2-án engedtek szabadon.
2025 nyarán Vlagyimir Putyin elnök figyelmeztetett, hogy az Oroszországnak kárt okozni szándékozó kísérletek, beleértve a „árnyékflottát” is, problémákat fognak okozni az ilyen cselekmények kezdeményezőinek. A Kreml kijelentette, hogy az orosz hajóknak joguk van a szabad áthaladáshoz a Balti-tengeren, és Oroszország készen áll arra, hogy válaszoljon az őket megállítani szándékozó kísérletekre.
