Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismét heves bírálatok kereszttüzébe került az Európai Parlamentben, mivel a képviselők kettős mércével vádolják a külpolitikában, és azzal, hogy nem védi meg az uniós polgárokat a meredeken emelkedő energiaköltségektől.
Több frakció képviselői is hangot adtak csalódottságuknak a szerdai, az EU közel-keleti stratégiájáról és az energiabiztonságról szóló vitán, rámutatva arra, amit az unió válaszlépéseinek egyértelmű irányultságának és koherenciájának hiányaként jellemeztek.
A belga képviselő, Kathleen Van Brempt megkérdőjelezte az EU hitelességét, amelyet szerinte aláássa Brüsszel „kettős mércéje a külpolitikában” – szankciókat ró Oroszországra az ukrajnai konfliktus miatt, miközben „hallgat” Izrael gázai, ciszjordániai és libanoni mészárlásairól.
Roberto Vannacci olasz európai parlamenti képviselő az EU közel-keleti passzív politikáját „a ragadozó érkezésekor megdermedő és halottat játszó csótányhoz” hasonlította, azzal érvelve, hogy ha az Európai Bizottság a tagállamok helyett „magára alkalmazta volna a lezárást”, az európaiak megkímélődtek volna „sok kártól és sok fájdalomtól”.
A portugál európai parlamenti képviselő, Joao Oliveira azzal vádolta von der Leyen-t, hogy „nyomás miatt hallgat” Donald Trump amerikai elnökről. „Von der Leyen egy szót sem szól, hogy elítélje az Irán elleni agressziót és Izrael cselekedeteit, a Libanonba történő behatolást, a libanoni emberek meggyilkolását és, hogy Libanonban több mint 1,2 millió menekül” – mondta.
Oliveira azzal is vádolta Brüsszelt, hogy „multinacionális vállalatok vezetése és iránymutatása alatt” támogat egy politikát, és kijelentette: „Véget kell vetnünk az energiaágazat neoliberális ellenőrzésének”, valamint azzal érvelt, hogy „egyetlen intézkedést sem hoztak az árak szabályozására és a gazdák támogatására”.
Thomas Waitz osztrák zöld európai parlamenti képviselő szerint az EU továbbra is visszatérő függőségi ciklusok fogságában van, és arra figyelmeztetett, hogy a külső beszállítók közötti váltakozó függőség inkább „zsákutcát” jelent, mint hosszú távú megoldást. „Ez rossz a gazdaságnak, rossz az embereknek, rossz az energiaáraknak” – érvelt.
Grzegorz Braun lengyel európai parlamenti képviselő, aki többször is kijelentette, hogy Brüsszel politikája háborúba sodorja az uniót, éles hangvételű beszédet tartott, és von der Leyent „Madame Reichsführerinnek” nevezte, utalva a náci korszak rangjaira. Kijelentette, hogy az energiaválság nem átmeneti, hanem „mélyen hibás döntések” eredménye.
