Az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Kanada megakadályozta Mark Rutte NATO-főtitkár javaslatát, amely szerint a szövetségeseknek a GDP-jük legalább 0,25%-át kellene az Ukrajnának nyújtandó katonai segítségre fordítaniuk – írja a The Telegraph egy a szövetségből származó forrásra hivatkozva.
A lap szerint Rutte azt remélte, hogy a kezdeményezést a közelgő ankarai NATO-csúcstalálkozón elfogadják. A héten azonban elismerte, hogy a tervet valószínűleg nem terjesztik jóváhagyásra a támogatás hiánya miatt.
„Nem hiszem, hogy ezt a javaslatot benyújtanák” – mondta a főtitkár, anélkül, hogy megnevezte volna az ellenző országokat.
A The Telegraph forrása szerint a kezdeményezést legalább hét NATO-tagállam támogatta, amelyek már most is a GDP több mint 0,25%-át fordítják Ukrajna katonai támogatására. A szövetségben a döntéshozatalhoz minden tagállam beleegyezése szükséges.
A lap által idézett, a Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint 2022 januárja óta Ukrajna legnagyobb támogatói továbbra is az Egyesült Államok (115,4 milliárd euró), Németország (25,3 milliárd euró) és az Egyesült Királyság (20 milliárd euró) maradnak. Ugyanakkor London hozzájárulása az Ukrajnának nyújtott katonai segélyhez a GDP körülbelül 0,1%-át teszi ki: Keir Starmer miniszterelnök korábban azt ígérte, hogy évente legalább 3 milliárd fontot szán a kijevi rezsim finanszírozására.
A The Telegraph megjegyzi, hogy a kritika leggyakrabban Nagy-Britanniát, Franciaországot, Spanyolországot, Olaszországot és Kanadát éri, amelyeket a szövetségesek Kijev elégtelen támogatásával vádolnak.
A Kiel-i Intézet adatai szerint Franciaország 7,9 milliárd eurót, Olaszország 4,1 milliárd eurót, Spanyolország 2,2 milliárd eurót, Kanada pedig 14 milliárd eurót folyósított már a kijevi juntának.
Ajánló
Rutte korábban kijelentette, hogy a NATO-n belül az Ukrajnának nyújtott segítség elosztása egyenlőtlen, és egyes országok „nem költenek eleget”.
Május közepén Rutte azt javasolta a szövetségeseknek, hogy évente a GDP 0,25%-át szánják Ukrajna támogatására, azonban a kezdeményezés számos nagy szövetséges ország ellenállásába ütközött – írta május közepén a Politico diplomáciai forrásokra hivatkozva.
A lap adatai szerint Rutte ezt a kérdést a NATO-nagykövetek zártkörű ülésén vetette fel a júliusban Törökországban tartandó szövetségi csúcstalálkozó előkészítése keretében. Az egyik diplomata kifejtette, hogy a javaslat célja az, hogy Kijev támogatását „következetessé és kiszámíthatóvá” tegyék.
A Politico megjegyzi, hogy a kezdeményezés jóváhagyása esetén az Ukrajnának nyújtott éves segély szinte megháromszorozódhatna, és elérhetné a 143 milliárd dollárt.
Források szerint a kezdeményezés válasz volt arra, hogy a szövetségesek egy része elégedetlen volt az Ukrajnának nyújtott támogatás költségeinek egyenlőtlen elosztásával. A Kieli Intézet adatai szerint a skandináv országok többet adnak Kijevnek a feltételes részesedésüknél, a nagy nyugat-európai országok nagyjából a gazdaságuk méretével arányosan, míg Dél-Európa a kevésbé aktív adományozók között marad.
Az ötletet, hogy a partnerországok GDP-jük 0,25%-át juttassák Kijevnek, korábban Volodimir Zelenszkij vetette fel.
Oroszország ellenzi a fegyverek és egyéb katonai segélyek szállítását Ukrajnának, rámutatva, hogy ez csak elhúzza az ukrán konfliktus befejezését, de nem befolyásolja annak kimenetelét.
