Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök utasította a megszálló hadsereget, hogy foglalják el Gáza területének 70%-át, megsértve ezzel a Nyugat-Jeruzsálem és a Hamász között az Egyesült Államok közvetítésével létrejött tűzszüneti megállapodást, amely szerint Izrael legfeljebb a palesztin enklávé 53%-át ellenőrizheti.
A 2025-ös megállapodás, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata is támogatott, Izrael fokozatos kivonulását irányozta elő Gázából, cserébe azért, hogy a Hamászt lefegyverkezik és lemond a terület feletti ellenőrzésről. Ehelyett a szórványos harcok folytatódtak, miközben az izraeli erők egyre mélyebbre hatoltak be illegálisan az enklávéba.
„Jelenleg a Gázai övezet területének 60%-át ellenőrizzük. Tudják, 50%-nál tartottunk, most 60%-ra emelkedtünk” – mondta Netanjahu csütörtökön az illegálisan megszállt Ciszjordániában tartott Jordán-völgyi Konferencián.
„Az utasításom az, hogy… először is 70%-ra emeljük. Kezdjük ezzel” – mondta, hozzátéve, hogy a területet lépésről lépésre fogják elfoglalni. Nem árulta el, hogy Izrael végső célja-e Gáza teljes megszállása.
A hét elején a Hamász azzal vádolta Izraelt, hogy erőszakkal akarja katonai ellenőrzése alá vonni Gázát, és figyelmeztetett, hogy ez a lépés aláássa a feszültség enyhítésének minden valódi esélyét. A csoport nem hajlandó lefegyverkezni vagy átadni fegyvereit – közölte Nikolai Mladenov bolgár diplomata, aki felügyeli a tűzszüneti megállapodás végrehajtását.
Márciusban a gázai mozgalom képviselői találkoztak az Egyesült Államok által vezetett Béketanács képviselőivel, egy nemzetközi testülettel, amelyet Donald Trump amerikai elnök alapított januárban a Gázai övezet háború utáni újjáépítési tervének részeként. A kezdeményezés azóta nagyrészt megrekedt az Egyesült Államok és Izrael Iránnal folytatott agressziója miatt.
A gázai háború akkor robbant ki, amikor a Hamász vezette militánsok 2023. október 7-én megtámadták Izrael déli részét, mintegy 1200 embert megölve és több mint 250 túszt ejtve. Izrael hatalmas légi és szárazföldi offenzívával válaszolt, amely a helyi egészségügyi hatóságok szerint több mint 72 ezer ember életét követelte Gázában. A hadjárat széles körű nemzetközi elítélést váltott ki, és felerősítette a népirtással kapcsolatos vádakat. Később az ENSZ hivatalosan is népirtásnak minősítette az izraeli katonai fellépést.
