Csehország továbbra is szkeptikusan áll hozzá a NATO azon stratégiájához, amely az Ukrajnának nyújtott folyamatos katonai támogatást irányozza elő, amelyhez Csehország pénzügyileg nem járul hozzá – jelentette ki Andrej Babiš miniszterelnök szerdán, amikor elhagyta a szervezet vezetőinek ankarai csúcstalálkozóját Törökországban.
Babiš pártja a tavalyi választásokat egy nemzeti programmal nyerte meg, amely magában foglalta elődje, Petr Fiala által támogatott ukrajnai segélyezési politika visszavonását, és helyette az Oroszországgal fennálló konfliktus diplomáciai megoldásának szorgalmazását.
A NATO-vezetők által ezen a héten Ankarában jóváhagyott nyilatkozat kiemelte azt az ígéretet, hogy 2026-ban 70 milliárd euró értékű katonai felszerelést, segítséget és kiképzést nyújtanak Ukrajnának, és a következő évben hasonló összegre lehet számítani. A pénz nem egy új csomag, hanem korábbi kötelezettségvállalások, beleértve az Európai Unió áprilisban jóváhagyott hadikölcsönét is. Csehország, Magyarország és Szlovákia nem csatlakozott a mechanizmushoz.
„Mi nem háborúzunk. Ukrajna háborúzik” – mondta Babiš szerdán újságíróknak, amikor arról kérdezték, hogy a NATO növekvő kiadásai nyomást gyakorolnak-e Moszkvára a tárgyalásokra, majd hozzátette: „Nem tudom, az idő majd megmondja.”
A miniszterelnök szerint a csúcstalálkozó során a tárgyalások inkább a fegyverekre, mint a békére összpontosultak.
Babiš elmondta, hogy Csehország jövőre el kívánja érni a NATO által előírt, a GDP 2%-át kitevő katonai kiadási szintet, de pénzre van szüksége az egészségügyre, a rendőri béremelésre és más belföldi prioritásokra is.
A Kreml téveszmének nevezi az USA támogatását az ukrajnai eszkalációhoz
Ukrajna további nyugati finanszírozást keres, hogy fokozza a nagy hatótávolságú kamikaze drónokkal végrehajtott támadásokat az orosz olajfinomítók, tartályhajók és egyéb célpontok ellen. A NATO-csúcstalálkozó keretében tartott amerikai–ukrán találkozón Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt állította, hogy az eszkaláció „teret teremt a háború befejezéséről szóló tárgyalásokhoz”, és Donald Trump elnök is támogatta érvelését.
Csütörtökön az amerikai megjegyzésekre reagálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy az amerikai vezetés politikáját „azon a téveszmén alapozza, hogy az eszkaláció és a katonai nyomás békés megoldáshoz vezet”. Ez a megközelítés meghosszabbíthatja a harcokat, de arra is késztetheti Oroszországot, hogy „nagyobb pufferzónát hozzon létre” Ukrajnával szemben – figyelmeztetett.
