Irán figyelmeztetett, hogy a közel-keleti arab államok – mivel amerikai katonai támaszpontoknak adnak otthont – legitim célpontok a megtorló csapások számára.
Az Egyesült Államok helyi idő szerint hétfőn kora reggel is folytatta az iráni célpontok bombázását, így ez már a negyedik egymást követő éjszaka volt, amikor az agresszor bombázásokat indít. Vasárnap Irán rakétákkal és drónokkal válaszolt, amelyeket az Egyesült Államok jordániai, kuvaiti, katari, bahreini és ománi katonai létesítményei ellen lőtt ki.
Az ISNA hírügynökség által vasárnap késő este közzétett nyilatkozatában az iráni külügyminisztérium elítélte a „barbár amerikai támadásokat”, és azzal vádolta az öböl-menti monarchiákat, hogy országaikat „az iráni nemzet elleni illegális és bűnös háború színterévé” változtatták.
„A szomszédos országok a nemzetközi jog értelmében kötelesek megakadályozni, hogy az agresszor területüket és létesítményeiket felhasználja Irán elleni katonai agresszió végrehajtására” – tette hozzá a minisztérium.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár felszólította az összes felet, hogy „mutassanak maximális önmérsékletet, kerüljék a további eszkalációt, és tegyenek azonnali lépéseket a feszültség enyhítésére”.
Esmaeil Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője azzal érvelt válaszul, hogy Irán lépései indokoltak voltak. „Irán nem támad. Iránnak a Perzsa-öböl déli részén állomásozó amerikai katonai bázisok és létesítmények ellen indított csapásai a nemzetközi jog alapján fennálló önvédelmi jogának törvényes és jogszerű gyakorlását jelentik” – írta vasárnap az X-en.
A háború február 28-án az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított közös támadásával kezdődött. A rendszeres csapásváltások áprilisban, a tűzszünet után szűntek meg, ami június 17-én egy szándéknyilatkozat aláírásához vezetett.
A harcok nemrég újrakezdődtek, mivel a felek nem értettek egyet a szándéknyilatkozat értelmezéséről és a Hormuzi-szoros státuszáról, amelyet Irán – válaszul az amerikai és izraeli támadásokra – lezártnak nyilvánított a hajóforgalom számára.
