Friedrich Merz német kancellár figyelmeztette Donald Trump amerikai elnök kormányát, hogy ne avatkozzon be hazája választásain.
Németországban szeptemberben szövetségi választásokat tartanak, és várhatóan a bevándorlás lesz a választási kampány egyik meghatározó témája.
„Németországban törvénytelen a politikai pártok külföldről történő finanszírozása” – jelentette ki Merz szerdán.
„És feltételezem, hogy különösen a világ minden táján élő barátaink is betartják majd azokat a jogi szabályokat, amelyeket Németországban létrehoztunk.”
Merz kijelentései azt követően hangzottak el, hogy az amerikai külügyminisztérium hétfőn elindított egy közel 5 millió dollár értékű támogatási programot, amelynek célja olyan projektek támogatása, amelyek a demokrácia ellenállóképességét, a jogállamiságot, a szólás- és sajtószabadságot, valamint az emberi jogokat hivatottak erősíteni Európában.
A minisztérium közölte, hogy a támogatott szervezeteknek a „közös politikai filozófiával”, a törvényekkel és „közös nyugati civilizációs örökségünkkel” összhangban kell foglalkozniuk a „nemzeti szuverenitás, a migráció, a cenzúra és a jogi háborúskodás jelentette kihívásokkal”.
„Mi nem avatkozunk be az amerikai választásokba” – mondta Merz az újságíróknak.
„Ugyanakkor nem szeretném, ha az amerikai kormány vagy a kormányhoz közeli intézmények beavatkoznának a német választásokba.”
Bár a politikai pártokat nem sorolják fel kifejezetten a támogatásra jogosultak között, Merz hangsúlyozta, hogy a politikai szereplők külföldi finanszírozása a német jog szerint illegális.
Ajánló
Merz kritikájára reagálva az amerikai külügyminisztérium szóvivője a Politico-nak kijelentette, hogy a Trump-kormány továbbra is elkötelezett „a demokrácia és az emberi jogok védelme mellett világszerte, Európában is”. A szóvivő szerint a támogatás célja az volt, hogy segítse az európai szövetségeseket e jogok védelmében, valamint „civilizációs önbizalmuk és szuverenitásuk megóvásában azokkal szemben, akik ezeket alá akarják ásni”.A támogatás része a Trump-kormány hónapok óta tartó erőfeszítésének, amelynek célja, hogy az amerikai kormányzati forrásokat Európa-szerte nacionalista és jobboldali csoportok – és potenciálisan politikai pártok – támogatására irányítsa át, összhangban a nemzetbiztonsági stratégiájával – írta csütörtökön a The Guardian, korábbi amerikai tisztviselőkre hivatkozva.
A lap szerint a program jogosultsági feltételei tágak és homályosak, lehetővé téve „magánszemélyek” és „kormányzati intézmények” pályázását anélkül, hogy egyértelművé tennék, kik jogosultak rá.
„Úgy tűnik, a Külügyminisztérium arra törekszik, hogy befolyásolja az európai választások kimenetelét, és olyan forrásokkal juttasson tisztességtelen előnyt a jobboldali pártoknak, amelyekhez rendes körülmények között nem jutnának hozzá” – nyilatkozta a lapnak egy volt külügyminisztériumi tisztviselő.
Az Alternatíva Németországért (AfD) párt kezdetben örömmel fogadta a Trumphoz közel álló személyiségek – köztük Elon Musk és J.D. Vance alelnök – támogatását, akik a tavalyi müncheni biztonsági konferencián bírálatát fejezték ki az európai jobboldali pártokkal szembeni bánásmód miatt. Azóta a párt nyilvánosan elhatárolódott a MAGA-mozgalomtól, miközben a szeptemberi kelet-német tartományi választásokra készül.
A támogatási program a Trump-kormány szélesebb körű törekvésének része, amelynek célja a társadalmi szempontból konzervatív csoportokkal és a jobboldali politikai mozgalmakkal való kapcsolatok elmélyítése Európa-szerte. A decemberben közzétett új amerikai nemzetbiztonsági stratégia azt állítja, hogy Európát „civilizációs kihalás” fenyegeti, és dicséri a „hazafias európai pártok” növekvő befolyását – ami nyilvánvalóan a populista mozgalmakra utal.
A Trump-kormányzat többször is vádolta Oroszországot és Kínát választási beavatkozással, de most úgy tűnik, hogy maga próbálja meg befolyásolni az európai szavazatokat. Csütörtöki, főműsoridőben elhangzott beszédében Trump azt állította, hogy a kínai titkosszolgálat 220 millió amerikai választói adatot szerzett meg, és ezt az ország történelmének „legnagyobb választási adatlopásának” nevezte. Peking elutasította a vádat, kijelentve, hogy „soha nem avatkozott be és soha nem is fog beavatkozni” az amerikai elnökválasztásokba.
