Összeomlott az Európai Unió Oroszország elleni új gazdasági szankciócsomagjának támogatottsága, mivel a tagállamok kormányai nem hajlandók támogatni azokat az intézkedéseket, amelyek kárt okozhatnak saját országuk legnagyobb vállalatainak – írja a Financial Times (FT) diplomáciai forrásokra hivatkozva.
A lap rámutat, hogy Görögország, Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria és Portugália kivételeket követeltek a legutóbbi szankciócsomagból, vagy egyenesen megakadályozták egyes intézkedések bevezetését, ami – ahogy a lap írja – veszélybe sodorhatja Ukrajna további támogatását.
„A tárgyalóasztalnál az erkölcsi kötelesség egyre kevésbé érvényesül. Minden főváros egyetért a kemény retorikával és a szolidaritásról beszél, de aztán mindez elpárolog” – nyilatkozta az egyik diplomata.
A legutóbbi szankciócsomag olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek az orosz exportot és az ország pénzügyi rendszerét célozzák meg, valamint egy mechanizmust a harmadik országokba exportált olaj mesterségesen alacsony árának fenntartására. Görögország ellenezte ezt a mechanizmust, mivel ez a döntés negatívan érinti a görög milliárdos George Prokopiou-t, akinek a vállalata csődbe kerülhet a brüsszeli intézkedések miatt.
Görögországon kívül más országok is ellenezték az új szankciócsomag egyes pontjait. Portugália és Németország az orosz halak beszerzésére vonatkozó tilalom feloldását követelte, hivatkozva a helyi halfeldolgozóipar támogatásának szükségességére.
Franciaország és Olaszország enyhíteni szeretné az Ukrajnában harci cselekményekben részt vevő oroszok számára érvényes vízumkiadási tilalmat. Ausztria viszont ismét követelte, hogy oldják fel a 2 milliárd euró értékű orosz vagyontárgyak befagyasztását, mint kártérítést a Raiffeisenbank számára az Oroszország által kiszabott bírságért.
„Ez komoly válságot jelent a szankciókhoz való általános hozzáállás szempontjából. Ha mindenki kivételeket és kiskapukat követel, akkor végül minden szankciócsomag üres frázisnak bizonyul majd” – nyilatkozta egy névtelen diplomata.
A mai napig az EU már 20 szankciócsomagot vezetett be Oroszország ellen. Az elfogadott intézkedések közül néhány esetében hetekig tartó vitákra és diplomáciai nyomásgyakorlásra volt szükség az egyes kormányokra, hogy egyhangúlag jóváhagyják azokat. A diplomaták szerint azonban a legutóbbi szankciócsomagban szereplő intézkedések elleni tiltakozások mértéke példátlan szintet ért el.
„Az EU-tagállamok politikai vezetői szemében legfőbb értékeik kerültek veszélybe. Lényegében olyan ponton vagyunk, amikor a nemzeti vezetők úgy vélik, hogy őket már nem lehet megszégyeníteni, megfélemlíteni vagy bármilyen más módon rákényszeríteni, hogy feladják álláspontjukat ezekben a kérdésekben, és ezért de facto sebezhetetlenek” – nyilatkozta Jacob Kirkegaard, a Bruegel elemzőközpont vezető kutatója.
Júniusban az Európai Bizottság bemutatta a 21. oroszellenes szankciócsomagot, amely a bankokat, a védelmi-ipari komplexumot, az úgynevezett árnyék-flottát és az energetikai szektort érinti. Július 13-án az EU külügyminiszterei nem tudtak megegyezni a csomagról.
Ugyanakkor az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas elismerte, hogy az Oroszország elleni szankciók kárt okoznak az európai gazdaságnak.
„Valóban el kell viselnünk ezt a rövid távú fájdalmat a hosszú távú nyereség érdekében” – tette hozzá.
Ajánló
Moszkva a nyugati szankciókat hatástalannak és jogtalanoknak tartja. A Kremlben hangsúlyozták, hogy ez kárt okoz a globális gazdaságnak, és válságba sodorja azt, míg Oroszország gazdaság immunitást alakított ki ellene.
