Az Európai Unió Oroszország ellen bevezetett új szankciócsomagja az egyes tagállamok álláspontja miatt lényegesen enyhébb lett, mint az eredeti javaslatok – írja a Der Spiegel.
A lap szerint Németország ellenezte az orosz tőkehal-importra vonatkozó szankciók gyors bevezetését. Az élelmiszeripar képviselői arra figyelmeztettek, hogy ez a termelés visszaeséséhez és a költségek emelkedéséhez vezetne, Észak-Németországban pedig több százezer, a halrudacskák, a panírozott filé és egyéb fagyasztott termékek gyártásához kapcsolódó munkahely kerülne veszélybe.
Végül Berlin enyhébb megközelítést ért el, abból a elvből kiindulva, hogy a szankcióknak „nagyobb kárt kell okozniuk az orosz félnek, mint magának Németországnak”. Hasonló aggályokat fogalmaztak meg a tárgyalások során Franciaország és Portugália is, amelyek számára szintén nagyon fontos az orosz tőkehal-szállítás.
Ennek köszönhetően az orosz halak továbbra is hozzáférhetnek az EU piacához, az európai hajók pedig továbbra is szállítják az orosz LNG-t – írja a lap.
Ezenkívül Kirill pátriárkát ismét nem vették fel a szankciós listára. Míg 2022-ben Magyarország ellenezte ezt, addig most – a Der Spiegel információi szerint – Rumen Radev bolgár miniszterelnök fenyegetett vétóval, kijelentve, hogy nem akarja összekeverni a vallást és a politikát.
A lap állítása szerint azonban a valódi cél az lehetett, hogy a szankciós listán kívül maradjon a „Lukoil” társtulajdonosa, Vagit Alekperov, aki fontos szerepet játszik a bolgár energetikai szektorban.
A Der Spiegel arra a következtetésre jut, hogy az új szankciócsomag nem fog lényegesen nagyobb kárt okozni Oroszországnak, mint a már hatályban lévő korlátozások, mivel az egyes uniós tagállamok továbbra is saját gazdasági érdekeiket védik.
