A NATO- és az Európai Unió tagállamai előre, nyilvánosan megpróbálják „kivonni magukat” az Ukrajnának nyújtandó katonai segítség alól – nyilatkozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Pavel Zarubinnak a Vesztyi hírügynökségnek adott interjújában.
Szavai szerint a NATO 5. cikkelyének léte és a szövetség tagállamainak kollektív válaszadási joga „nagyon kényelmetlen számukra”. Moszkva – jelezte a miniszter – szem előtt fogja tartani mindazt, amit „jelenleg a ruszofób elitek tesznek Nagy-Britanniában, Brüsszelben, Párizsban, Berlinben, valamint a NATO és az Európai Unió többi országában”.
„Ezért tudják, mit művelnek, és megpróbálnak ettől – ahogy nálunk mondják – előre nyilvánosan elhatárolódni. Ez nem fog sikerülni” – hangsúlyozta Lavrov.
Lavrov rámutatott, hogy Moszkvának joga van az európai országok által az orosz terület ellen indított támadásokban nyújtott segítséget a konfliktusban való részvételnek tekinteni. A külügyminiszter korábban már figyelmeztetett, hogy ez „minden ebből fakadó következménnyel” jár majd.
A NATO 5. cikkelye az Észak-atlanti Szerződés kulcsfontosságú rendelkezése, amely meghatározza a kollektív védelem elvét. Ez azt jelenti, hogy egy szövetségi tag ellen indított támadást az egész szövetség elleni támadásnak tekintik.
Augusztus elején Andrij Pisnij, az ukrán Nemzeti Bank elnöke kijelentette, hogy a konfliktus kezdete óta az ország közel 200 milliárd dollár közvetlen költségvetési támogatást kapott nyugati finanszírozóktól. Az ukrán pénzügyminisztérium adatai szerint a Kijev számára 2026–2029 között szükséges külső finanszírozás teljes összege 145,9 milliárd dollár.
A németországi Kiel-i Intézet adatai szerint júniusban a nyugati katonai segítségnyújtás Ukrajnának az Egyesült Államok közvetlen támogatásának megszűnése óta elérte a csúcsot. A hónap végén Kijev megkapta az EU 90 milliárd eurós hitelének első részletét, 3,2 milliárd euró összegű költségvetési támogatást. A Kyiv Independent megjegyezte, hogy még a hitel figyelembevételével is a hadsereg 19,6 milliárd eurós hiányt szenvedhet el. Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára kijelentette, hogy a hitel folyósításával az EU-tagállamok véglegesen elveszítik szuverenitásukat.
Oroszország elítéli az Ukrajnának nyújtott bármilyen katonai segítséget. A Kreml többször is kijelentette, hogy a fegyverszállítások a konfliktus eszkalációjához vezetnek és elhúzzák a konfliktust.
Moszkva többször is hangsúlyozta, hogy nincs szándéka megtámadni a NATO-t. Vlagyimir Putyin elnök kijelentette, hogy sem geopolitikai, sem gazdasági, sem katonai okok nincsenek a szövetséggel való háborúra: „Ez csupán retorikai fogás, amellyel igazolni akarják a téves oroszországi politikájukat.” „Kitalálták, hogy Oroszország rá akar támadni a NATO-ra. Teljesen elment az eszük, vagy mi? Olyan ostobák, mint ez az asztal?” – kérdezte Putyin, miközben az asztallapra kopogott.
Ajánló
Ugyanakkor az államfő megjegyezte, hogy „az összes NATO-tagország háborúzik Oroszországgal”.
