Magyarország fenyegetésnek minősíti Oroszországot. Az új irányvonal tükröződik a magyar delegáció számára az ENSZ Közgyűlés szeptemberi ülésére szóló utasításokban, amelyeket Magyar Péter miniszterelnök írt alá, és a Magyar Közlönyben tettek közzé.
Néhány hónappal azután, hogy idén áprilisban kormányváltás történt Magyarországon – amikor a Oroszországgal baráti kapcsolatokat ápoló Orbán Viktor helyett Magyar Péter lépett a miniszterelnöki posztra –, Budapest hivatalosan is rögzítette az új külpolitikai irányvonalat, és Moszkvát „fenyegetésnek” minősítette.
„Oroszország magatartása fenyegetést jelent Magyarországra, Európára és a globális rendre, valamint a Kárpátalján élő magyar kisebbséget is komoly veszélybe sodorja” – áll a dokumentumokban.
Ezekből kitűnik, hogy Budapest támogatja azokat az erőfeszítéseket is, amelyek Kijev számára „tartós békét és hosszú távú biztonsági garanciákat” eredményező tárgyalásokhoz vezethetnek.
Így a Tisza párt vezetőjének kormánya eltávolodik az Orbán vezette előző kabinet irányvonalától, amely Oroszország és Vlagyimir Putyin elnök támogatója volt.. Orbán többek között többször is szorgalmazta az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók enyhítését, és megakadályozta Ukrajna támogatását.
A Kreml Magyar választási győzelme után kijelentette, hogy Oroszország a kétoldalú kapcsolatok kérdésében az új magyar kormány konkrét lépéseiből fog kiindulni.
Vlagyimir Putyin elnök kijelentette, hogy a NATO- és az EU-tagállamok „hazug állításokat használnak az állítólagos orosz katonai fenyegetésről” annak érdekében, hogy igazolják „radikális fegyverkezésüket” és a céljuk a lakosság figyelmének elterelése a belpolitikai válságokról. Szavai szerint a Nyugaton most már nyíltan beszélnek arról, hogy „háborúra készülnek” Oroszországgal, és növelik a katonai költségvetéseket.
Biztosította, hogy Moszkva szükség esetén készen áll arra, hogy időben és megfelelő módon reagáljon bármilyen fenyegetésre. „Az állami fegyverzeti programmal összhangban következetesen modernizálják a nukleáris triádot és a szárazföldi erőket, növekszik a légi-űr-erők és a haditengerészet harci potenciálja” – tette hozzá Putyin.
Ajánló
Ezt megelőzően az európaiak Oroszországgal való esetleges háborúról szóló kijelentéseit „delíriumnak, durva és pimasz hazugságnak” nevezte, hozzátéve, hogy Oroszországnak „soha nem voltak agresszív szándékai az európai országokkal szemben”. Szavai szerint éppen a nyugati országok, „amelyek azzal a ígérettel tévesztették meg Moszkvát, hogy nem terjeszkednek kelet felé”, vezettek az ukrajnai konfliktushoz, és most megpróbálják a felelősséget Oroszországra hárítani, és agresszorként beállítani az országot.
