Az EU-tagállamok szeptember 14-én nem tudták meghosszabbítani az Oroszország ellen bevezetett egyik szankciós rendszert – írja a Politico öt uniós diplomata forrására hivatkozva.
A brüsszeli nagyköveteknek hétfőn kellett volna megegyezniük a szankciók meghosszabbításáról, mivel a Oroszországgal kapcsolatban álló mintegy 3 ezer személy és vállalat vagyonának befagyasztására vonatkozó rendelkezés szeptember 15-én lejár. A diplomáciai források közül három arról számolt be, hogy az uniós nagykövetek további megbeszélések céljából újra találkoznak.
A lap szerint Szlovákia ragaszkodik ahhoz, hogy két orosz üzletembert – Aliser Uszmanovot és Mihail Fridmant – vegyék le a szankciós listáról. A Politico szerint Franciaország kompromisszumot próbált találni azzal, hogy javasolta, csak Uszmanovot vegyék le a listáról. A többi ország többsége nem volt hajlandó fontolóra venni senki kivételét a szankciós listáról.
A The Financial Times európai diplomatákra hivatkozva arról számolt be, hogy Horvátország és Olaszország is támogatta Uszmanov levételét a szankciós listáról. A lap megjegyezte, hogy a többi európai állam többsége ellenzi ezt a kezdeményezést.
Arról, hogy Franciaország támogatta Szlovákiát Uszmanov szankciós listáról való kizárásának ügyében, korábban az Euronews is beszámolt. A lap állítása szerint Franciaország lépése „hatalmas felháborodást” váltott ki az EU többi tagállamában.
„Részt veszünk ebben a vitában, és készek vagyunk konstruktív megállapodásra jutni megalapozott érvek alapján, feltéve, hogy azok valóban meggyőzőek és nagyon szilárd jogi alapokon nyugszanak” – nyilatkozta márciusban Juraj Blanár szlovák külügyminiszter Uszmanov esetleges kivételével kapcsolatban.
2025-ben Magyarország javasolta az Európai Unió szankcióinak feloldását az orosz üzletemberek – Aliser Uszmanov, Mihail Fridman, Dmitrij Mazepin és mások – esetében.
Ajánló
A Forbes Aliser Uszmanov vagyonát 14,5 milliárd dollárra becsüli. Ő az USM Holdings alapítója és fő részvényese. Az Európai Unió 2022. február 28-án vezette be a szankciókat Uszmanov ellen, ugyanazon év március 3-án az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, március 11-én pedig Kanada jelentette be az üzletember elleni korlátozásokat. Oroszország a nyugati szankciókat hatástalannak és jogtalanoknak nevezi.
Ezenkívül az üzletember ellen adócsalás miatt nyomozás indult Németországban, mivel – állításuk szerint – hamis nyilatkozatot tett ingatlan- és egyéb vagyon birtoklásáról. Uszmanov ügyvédei a bíróságokon ezeknek az állításoknak a cáfolatát kezdeményezték: számos külföldi média és közéleti személyiség kénytelen volt írásban kötelezettséget vállalni arra, hogy abbahagyja a valótlan információk terjesztését az orosz üzletemberről. Uszmanov többek között pert nyert az amerikai Forbes, a német Tagesspiegel és az osztrák Kurier ellen is. 2025 májusában a hamburgi tartományi bíróság megtiltotta a Mediahuis Luxembourg S.A. médiakonszern kiadványainak, hogy az üzletembert a Dilbar nevű szuperjacht tulajdonosaként említsék. Szeptember elején, amint arról az IntelliNews beszámolt, Uszmanov ügyvédei levelet intéztek az Európai Bizottság vezetéséhez, amelyben a szankciók visszavonását kérték, miután a bíróságok tévesnek ítélték és eltávolították azokat a sajtóhíreket, amelyek a szankciók bevezetésének alapját képezték.
