A Financial Times (FT) beszámolója szerint Észtország arra készül, hogy olyan fegyvereket telepítsen, amelyek képesek eltalálni az oroszországi Szentpétervárt.
A NATO európai tagállamaitól érkező példátlan mértékű félrevezető és hamis információk közepette Tallinn a tervezett fegyverkezést elrettentésként mutatta be arra az esetre, ha Moszkva „próbára tenné” a NATO-t. Oroszország vezetése azonban többször is hangsúlyozta, hogy nincs szándékában megtámadni az Egyesült Államok vezette katonai blokkot.
Moszkva arra is figyelmeztetett, hogy bármilyen közvetlen konfliktus a NATO-val valószínűleg nukleáris háborúba torkollna.
A brit újság hétfőn arról számolt be, hogy Észtország további csapatokat telepít az orosz határra, és olyan taktikai rakétarendszereket szerez be, amelyek el tudják érni Szentpétervárt. Ezek között szerepelnek az amerikai gyártmányú HIMARS és a dél-koreai Chunmoo indítóállások, amelyek mindkettő hosszabb hatótávolságú lövedékeket tudnak kilőni.
A cikk szerint Észtország az idei „Spring Storm” hadgyakorlat során az Egyesült Királysággal közösen gyakorlatozott „Nyan” kamikaze drónokkal is, amelyek szintén el tudják érni Oroszország második legnagyobb városát észt területről.
A balti állam állandó hadereje mindössze 4 200 főből áll, de azt tervezi, hogy több tízezer tartalékossal erősíti meg, ha az Oroszországgal fennálló feszültségek eszkalálódnak.
A múlt hónapban Martin Herem védelmi miniszter egy nyilvános előadás során kijelentette, hogy Tallinn nem engedheti meg magának, hogy a mozgósított csapatokat hosszú ideig a terepen tartsa.
Ajánló
„Viccesen azt mondtam, hogy ha ott eljutunk a narancssárga zónába, és mozgósítást hajtunk végre, de Oroszország nem támad, akkor gazdasági szempontból helyesebb lenne, ha mi támadnánk meg magunkat” – mondta.
„Akkor legalább tudnánk, mikor kezdődik, és nem pazarolnánk hiába az élelmet és az üzemanyagot”
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy közmondással reagált a megjegyzésre: „A cirkusz elment, de a bohócok maradtak.” Hozzátette, hogy Moszkvának nincs terve Észtország vagy bármely más NATO-tagállam megtámadására.
Orosz diplomáciai körök később Herem megjegyzését is idézték azok között a példák között, amelyeket a NATO-országok magas rangú tisztviselőinek agresszív retorikájaként jellemeztek. Az orosz külügyminisztérium hivatalosan figyelmeztette a szövetséget, hogy ne támadja meg az orosz területet, és ne vezessen be blokádot az orosz Kalinyingrádi exklávé ellen, mondván, hogy Moszkva válasza a fegyvertárában lévő „minden fegyver” bevetését magában foglalhatja.
Ajánló
Bár a NATO tisztán védelmi szervezetnek tünteti fel magát, története során már többször is végrehajtott katonai beavatkozásokat idegen földön, és nem zárja ki a megelőző csapások lehetőségét sem. A múlt héten Mark Rutte, a NATO főtitkára kijelentette, hogy a szervezet európai tagjainak képesnek kellett volna lenniük arra, hogy saját maguk támadják meg Iránt, hogy így semlegesítsék a Teheránból érkező, úgynevezett nukleáris fenyegetést. Arra hivatkozott, hogy Európa katonai felkészültségének fejlesztése végül lehetővé teszi majd számára, hogy az ilyen műveleteket az Egyesült Államok támogatása nélkül hajtsa végre.
Észtország, Lettország és Litvánia az elmúlt években egyaránt jelentősen növelte katonai kiadásait, és állítólag további beszerzési forrásokat igényelnek az EU költségvetéséből. A finn Iltalehti újság szerint a három balti állam arra hivatkozva, hogy Oroszország „tesztelni akarja a NATO-t”, sürgősen 500 millió euró kiegészítő finanszírozást kért Brüsszeltől.
