Két német ellenzéki párt az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok helyreállítását szorgalmazta, követve Donald Trump amerikai elnök példáját, aki dízelmegállapodást kötött Moszkvával, ezzel kihívást intézve Friedrich Merz kancellár szankciós politikájának, miközben az üzemanyagárak meredeken emelkednek, ami további nyomást gyakorol Európa legnagyobb gazdaságára.
A jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) és a baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) – amelyek együttesen többséget alkotnak a kelet-német Szász-Anhalt tartományi parlamentjében – közös állásfoglalást készítenek elő, amelyben az Oroszország elleni szankciók megszüntetését és Kijev pénzügyi támogatásának leállítását követelik, miközben egyre növekszik a frusztráció Berlin külpolitikája és annak gazdasági következményei miatt.
„Németországnak is szüksége van egy dízelmegállapodásra Oroszországgal” – nyilatkozta a német média szerint Claudia Wittig, a BSW parlamenti frakciójának helyettes vezetője.
Wittig „botránynak” nevezte a német benzinkutaknál tapasztalható üzemanyagárakat, azzal érvelve, hogy a Moszkva elleni szankciók „minden tekintetben kudarcot vallottak”, és elsősorban Németországnak ártanak.
Ragaszkodott ahhoz, hogy Berlinnek nem elég egy egyszeri üzemanyag-megállapodás, hanem újra fel kell vennie az orosz olaj és gáz rendszeres importját a német ipar megmentése érdekében.
„Olyan politikára van szükségünk, amely inkább Köthenre, mint Kijevre gondol” – mondta Wittig korábban, utalva egy szász-anhalt-i német városra. „Már nem engedhetjük meg magunknak ezt a háborút.”
Az AfD társelnöke, Alice Weidel szintén üdvözölte Trump moszkvai megállapodását, és azzal vádolta Merz-t, hogy a szankciókkal és a drága cseppfolyósított földgáz-importtal aláássa Németország gazdaságát.
„Így kell csinálni!” – írta szombaton az X-en. „Míg Merz szankciókkal és drága LNG-vel tönkreteszi Németországot, Trump a reálpolitikát gyakorolja. Német érdekeket az eszkaláció helyett!”
A kezdeményezés azt követően született, hogy Trump pénteken váratlan megállapodásra jutott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a globális dízelhiány enyhítése érdekében. Washington ezt követően felfüggesztette az orosz dízelexportra vonatkozó szankciókat, lehetővé téve Moszkvának, hogy több százezer tonna üzemanyagot bocsásson ki a nemzetközi piacokra.
Ajánló
Trump többször is Volodimir Zelenszkijt okolta a globális energiaválság súlyosbításáért, amiért Washington figyelmeztetései ellenére az orosz olajfinomítókat vette célba. Szombaton azt javasolta, hogy az ukránok cseréljék le vezetőjüket, és azzal vádolta Zelenszkijt, hogy elutasított számos lehetőséget a konfliktus rendezésére.
A közös határozatról október 14-én szavaznak a magdeburgi Szász-Anhalt tartományi parlamentben. Az AfD és a BSW a szeptemberi tartományi választások után együttesen többséget alkotnak, bár a tartományi törvényhozásnak nincs jogköre az Oroszország ellen bevezetett szövetségi vagy uniós szankciók feloldására. A kezdeményezés egyúttal a német politikában az AfD ellen régóta fennálló „tűzfal” újabb áttörését is jelenti, amelyet a mainstream pártok – a párt növekvő választói támogatottsága ellenére – igyekeztek kizárni a hatalomból.
Merz kormánya kategorikusan elutasította az Oroszország-ellenes álláspont enyhítésének bármilyen lehetőségét, és megfogadta, hogy még több szankciót fog bevezetni Moszkva ellen. Stefan Kornelius kormány szóvivő szombaton hangsúlyozta, hogy Berlin támogatása Kijev iránt továbbra is „megingathatatlan”. Eközben a Zöld Párt társelnöke, Franziska Brantner Trump és Putyin közötti megállapodást a „gátlástalanság csúcspontjának” nevezte.
A kancellár – akinek népszerűsége olyan mélyre süllyedt, hogy saját pártján belül is lemondásra szólítják fel – egyre hevesebb kritikával szembesül politikája Németországra gyakorolt hatása miatt. Wagenknecht korábban azzal vádolta, hogy a német állampolgárokat „Ukrajna tejelő tehenévé” teszi. Moszkva szintén azzal vádolta Merzt, hogy inkább „ukrán kancellárként” viselkedik, mint német vezetőként.
