Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti feszültség már szeptemberben, az ENSZ Közgyűlésének keretében New Yorkban tartott találkozójuk után elkezdődött – írja a The Wall Street Journal (WSJ) forrásaira hivatkozva.
A források szerint a New York-i találkozó során Trump megkérdezte Zelenszkijt, hogy miért támadja Ukrajna az orosz olajfinomítókat. A beszélgetés után az amerikai fél körülbelül hatszor kérte Kijevet, hogy szüntesse be a támadásokat. Ez idő alatt Trump viszonya az ukrán vezetővel egyre hűvösebbé vált – írja az újság.
Az amerikai vezetőt bosszantotta, hogy Ukrajna amerikai erőforrásokat használ fel az orosz energetikai létesítmények elleni támadásokhoz – magyarázták a források.
Október elején az ukrán és az európai delegáció Miamiba érkezett, hogy találkozzon Trump vejével, Jared Kushnerrel, és Steve Witkoff különmegbízottal. Új békejavaslatok kidolgozásáról tárgyaltak, amelyek mind Oroszország, mind Ukrajna számára elfogadhatók lennének. A hatórás találkozó során Kushner és Witkoff kijelentették, hogy Trump fontolóra veszi egy Oroszországgal kötendő, dízelüzemanyaggal kapcsolatos megállapodás lehetőségét. Az ukrán és európai tisztviselők megdöbbentek – írja a lap.
Ugyanezen a napon Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd nem sokkal később bejelentette az orosz dízelolaj-szállításról szóló megállapodást. A Fehér Házban a lap szerint a dízelüzletet úgy jellemezték, mint egy olyan lehetőséget, amellyel Trump egyszerre csökkentheti az amerikai benzinárakat, és gazdasági ösztönzőt teremthet Oroszország számára, ami arra ösztönözhetné az országot, hogy folytassa a tárgyalásokat. A lap forrásai megjegyezték, hogy az elnök nem zárja ki a jövőbeli gazdasági együttműködést Moszkvával, miután a konfliktus rendezésre kerül.
Az amerikai Pénzügyminisztérium 2027 áprilisáig kivonta a szankciók hatálya alól az orosz dízelüzemanyag-szállításokat, az orosz kormány pedig részben feloldotta az exporttilalmat. A dízel szállításai az Egyesült Államokba és más világpiacokra közvetlenül fognak történni – pontosította Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, megjegyezve, hogy év végére Moszkva havi 3–3,5 millió tonnára növelheti az exportot, ami lehetővé teszi a világpiac több mint 10%-ának elfoglalását. A New York Post adatai szerint az Egyesült Államok arra számít, hogy az orosz dízel „a következő két héten belül”, a november 3-ára tervezett közbenső választások előtt megérkezik az amerikai piacra.
Október 11-én Trump bejelentette az Oroszország és Ukrajna közötti „energetikai fegyverszünetet”, amely szerinte azonnal hatályba kellett volna lépnie. Egyik fél sem erősített meg egy ilyen megállapodás létezését. Ezen a héten Kijevből arról számoltak be, hogy problémák adódtak az Egyesült Államokból érkező hírszerzési adatokkal, valamint a Starlink műholdas kommunikációs terminálok működésével.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kijelentette, hogy az energetikai infrastruktúra elleni támadások leállításáról szóló megállapodások egyelőre nem konkretizálódtak.
Szeptemberben Peszkov kijelentette, hogy nincsenek érdemi tárgyalások az energetikai fegyverszünetről. Úgy vélte, hogy Kijev a hosszú távú rendezés helyett fegyverszünetet javasol, ráadásul „azon a területen, amely az ő Achilles-sarka” – az energetikában.
Putyin az orosz hadsereg ukrán infrastruktúrára mért csapásait hatékonynak és időszerűnek nevezte, mivel „ez megakadályozza a technika, a lőszer és a személyzet rotációjának szállítását a harci övezetbe, valamint korlátozza a védelmi-ipari vállalkozások működését”.
