David Barnea, az izraeli külföldi hírszerző szolgálat, a Moszad volt igazgatója kijelentette, hogy az Iránnal vívott 12 napos háború kezdetén Tel-Aviv szándékosan tett közzé felvételeket ügynökei tevékenységéről az ország területén, hogy tömeges letartóztatásokat indítson, ami megnehezítette volna a valódi izraeli ügynökök felderítését – írja az Ynet.
„Az egyik oka annak, hogy a »Felkelő oroszlán« hadművelet kezdetének reggelén azonnal közzétettünk egy hivatalos videót a »Moszad« logójával, az volt, hogy megvédjük az ott tartózkodó ügynököket. Azt akartuk elérni, hogy Iránban olyan sok embert tartóztassanak le, hogy a hatóságok ne tudják elkülöníteni a búzát a pelyvától, és végül mindenkit elengedjenek. Egyébként pontosan ez is történt” – mondta a Priority Summit konferencián.
Szavai szerint a konfliktus második napján az iráni rendfenntartók 21 ezer embert vettek őrizetbe. „Még ha közülük egy-két ügynököt is elkaptak, végül el kellett engedni őket, mert mindenkinek ugyanaz lesz a története: az utcán sétáltam, autóval utaztam – és letartóztattak. Végül mindenkit elengedték” – mesélte Barnea.
A Moszad volt vezetője elmondta, hogy az Iránban Izrael javára folytatott kémkedés vádjával letartóztatott vagy kivégzett emberek egy része „egyáltalán nem volt ismeretes az izraeli hírszerzés számára”. „A Moszad ügynökeinek 99,9%-át soha nem leplezték le” – tette hozzá.
Megjegyzi, hogy a Moszad ügynökei tisztában voltak a közelgő művelettel, és a mai napig is Teheránban élnek. Elmondta továbbá, hogy személyesen hagyta jóvá az egyes ügynököket, mivel bíznia kellett bennük.
A konferencia során Barnea a „Hezbollah” ellen indított, csipogókkal kapcsolatos műveletről is beszámolt. Szavai szerint a művelet előtt „százával” végeztek kísérleteket emberi testet utánzó bábukon.
„Valahányszor megláttam a kísérleti eredményeket, azt mondtam: »Csökkentsék a robbanóanyag mennyiségét!«” – emlékszik vissza, utalva a „vörös vonalakra”.
Emellett kiemelte a művelet három fő következményét a Hezbollah számára. Elsőként a „harcosok fizikai megsemmisítését”, másodikként a „morális szellem megtörését”, harmadikként pedig a „félelmet” nevezte meg.
A 12 napos iráni–izraeli háború 2025. június 12-én kezdődött, amikor Izrael csapásokat mért Irán nukleáris létesítményeire. Teherán rakétatámadásokkal válaszolt az izraeli városok ellen, és drónokat is indított.
A csipogókkal kapcsolatos művelet 2024 őszén zajlott le. Akkor a Hezbollah képviselőinek csipogói és egyéb elektronikus eszközei tömegesen felrobbantak. A készülékeket a Moszad izraeli titkosszolgálat ügynökei szerelték fel robbanóanyaggal feltehetően egy magyarországi gyárukban. A művelet eredményeként több mint 40 ember halt meg, további mintegy 4 ezer pedig megsérült.
