Egészen a 2014-es Szocsi ötkarikás játékokig Oroszországban az „olimpia” szó összefonódott az 1980-as moszkvai nyári olimpiai játékokkal. A moszkvai olimpia öröksége példaként szolgál arra, hogy mi történik a létesítményekkel több mint 35 évvel a sportesemény után.
A legtöbb létesítményeket a mai napig rendeltetésszerűen használnak, míg néhány új funkciót kapott.
Amíg a Szocsi téli játékok költségvetése teljesen nyilvános volt, a szovjet típusú tervgazdaság sajátosságai miatt a moszkvai olimpia költségei ismeretlenek maradtak.
Nem csak sportlétesítmények épültek
Az olimpia miatt épült a Seremetyjevói nemzetközi repülőtér legnagyobb terminálja (jelenleg ez az F-terminál), amelyet 1980 január 1-én adtak át. A Seremetyjevó ma az egyik legforgalmasabb légikikötő az orosz fővárosban.
Szintén az ötkarikás játékokra épült az Osztankinói TV központ, amely ma is 100 százalékos kihasználtsággal működik, csakúgy mint a Kozmosz Hotel. A Dinamó stadion helyére új ultramodern több funkciós sportkomplexum épül. A moszkvai olimpiára átalakított világhírű Luzsnyiki Stadiont jelenleg felújítják a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokságra.
A moszkvai ötkarikás játékokra épült legnagyobb fedett aréna, a 35 000 férőhelyes Olimpiszkij ma is sporteseményeknek és koncerteknek ad otthont.
A Szovjetuniónak csak 5 éve volt felkészülni az olimpiai játékok megrendezésére, ez idő alatt a szervezők véghezvitték a lehetetlent. Minden olimpiai létesítményt 1975 és 1978 között terveztek.
A XXII. nyári olimpiai játékokra csak két város pályázott. Moszkva mellett még Los Angeles szerette volna megrendezni az olimpiát, végül a NOB 1974 október 23-án Bécsben választotta ki a helyszínt.
A moszkvai olimpiai játékokat 1980 július 19 és augusztus 3 között rendezték meg.
