Kilátástalannak minősítette az újonnan meghirdetett, meglátása szerint az erő alkalmazásán alapuló új amerikai Afganisztán-koncepció jövőjét Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön Moszkvában.
„A Washington által meghirdetett új stratégia főleg erőszakos módszerekre támaszkodik. Meggyőződésünk, hogy ez kilátástalan” – mondta újságírók előtt.
Lavrov „elég érdekesnek” nevezte a tálibokhoz való viszonyulás kérdésében meghirdetett amerikai álláspontot.
„Ha jól értettem meg az Egyesült Államok új álláspontját, akkor az megengedi a tálibokkal való kapcsolattartást anélkül, hogy azok bármilyen feltételt is teljesítenének. Nem gondolom, hogy ez összhangban állna azzal a közös érdekünkkel, hogy azt az egyeztetett, koordinált vonalat kövessük, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa megerősített. De remélem, hogy azon kapcsolatok keretében, amelyeket szakértői szinten amerikai kollégáinkkal fenntartunk, tisztázni tudjuk ezt a látszólagos ellentmondást” – mondta.
Lavrov emlékeztetett arra, hogy az ENSZ BT az afgán kormánnyal egyetértésben úgy határozott, hogy a tálibok csak három feltétel teljesítése esetén ülhetnek tárgyalóasztalhoz: ha megszakítják kapcsolataikat a terroristákkal, felhagynak a fegyveres harccal és tiszteletben tartják Afganisztán alkotmányát.
„És mi ezen kritériumok alapján tartunk kapcsolatot a tálibokkal. Ara ösztönözve így őket, hogy elfogadják az ENSZ BT ezen követeléseit” – hangoztatta Lavrov.
„Emlékeztetek arra, hogy mindeddig két dologgal magyaráztuk a tálibokkal való kapcsolattartást. Először: olyan gyakorlati kérdések megoldásával, amelyektől állampolgáraink és intézményeink biztonsága függ Afganisztánban, másodszor: a tálibok arra való ösztönzésével, hogy folytassanak párbeszédet a hivatalos kormánnyal, az ENSZ BT által meghatározott kritériumok alapján” – mondta.
Washington új afganisztáni stratégiáját ismertetve Donald Trump elnök hétfőn leszögezte, ellenzi, hogy az Egyesült Államok saját képére próbálja formálni más országokban a demokráciát. Mint fogalmazott: Washington nem „nemzetépítésért”, hanem szövetségesekkel együttműködve a terroristák ellen harcol.
El akarja pusztítani az Iszlám Állam terrorszervezetet, szét akarja zúzni az al-Kaida terrorhálózatot, meg akarja akadályozni, hogy a radikális muzulmán tálibok ismét megragadják a hatalmat Afganisztánban, és elejét akarja venni az Egyesült Államok elleni terrortámadásoknak.
Trump ugyanakkor nem zárta ki, hogy a távoli jövőben politikai megállapodás is születhet a kabuli kormány és a tálibok egyes csoportjai között. Kifejezte meggyőződését, hogy kizárólag katonai megoldással nem lehet békét teremteni az országban.
A várakozásokkal ellentétben Trump nem mondott konkrét számokat és információkat az afganisztáni csapatnövelésről, mondván, Amerika ellenségei nem ismerhetik meg ezeket. Jelenleg körülbelül 8400 katona állomásozik Afganisztánban, és sajtóhírek szerint néhány ezer fős csapatnövelésről lenne szó.
Donald Trump elképzelése szerint nagyobb önállóságot kapnak az Afganisztánban állomásozó hadsereg vezetői.
Nem mi kezdtünk bele az értelmetlen szankciós spirálba
Lavrov az orosz-amerikai szankcióháborúra kitérve kijelentette: „Teljesen értelmetlen küzdelembe kezdtünk a nemzetközi színtéren, nem mi kezdtünk bele az értelmetlen szankciós spirálba. Arra számítunk, hogy a forrófejűek lehiggadnak, és végül a józan ész kerekedik felül.”
A Szíria ügyében való orosz-amerikai együttműködésről szólva hangsúlyozta, hogy ezen a téren „nincs helye a sértődésnek és a rosszul értelmezett presztízsnek”. Felhívta a figyelmet arra, hogy a terroristák a térség határain túllépve már Európában, a tengerentúlon, Délkelet-Ázsiában és Közép-Ázsiában is megjelentek.
„Ezért közösek a feladataink, és tudatában vagyunk a most folytatott munka felelősségének” – fogalmazott Lavrov.
Utalt arra, hogy a washingtoni külügyminisztérium szóvivője az együttműködés szférájának kiszélesítéséről beszélt, amire a külügyminiszter szerint Moszkva készen áll.
Ajánló
Lavrov közölte: arra számít, hogy Szíriában a korábbi három mellett Idlíb tartományban is sikerül majd létrehozni egy feszültségcsökkentési övezetet. Mint mondta, ezen zónák létrehozásakor a legnehezebb feladat a fegyveres ellenzék és a terroristák egymástól való elkülönítése.
Úgy vélekedett, hogy az ezen a téren megmutatkozó esélyek most „elég hatékonyan realizálhatók”. Felszólította a humanitárius szervezeteket, hogy élénkítsék fel segélyező tevékenységüket Szíriában. MTI
