Véget ért Oroszország és Ukrajna között a Viktor Janukovics ukrán elnök hatalomra jutásával kezdődött közeledés és stabilitás időszaka, s a két kormány elhúzódó szembenállásra rendezkedik be, amely 2012 elején akár újabb gázháborúhoz is vezethet – állapították meg pénteken orosz sajtókommentárok a két államfő csütörtöki szocsi találkozójáról. Viktor Janukovics már a találkozó előtt célzott rá, hogy Kijev bírósághoz fordulhat az orosz földgáz túl magasnak tartott ára ügyében, Medvegyev pedig a sok problémáról beszélt – írta a Kommerszant című lap, rámutatva, hogy Janukovics komoly gonddá válik Moszkva számára, akárcsak előde, Viktor Juscsenko.
A találkozón egyetlen problémát sem sikerült megoldani: a két fél között viszály van a gáz ára miatt, és Ukrajnának az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz való csatlakozása kérdésében.
Amikor Tavaly Janukovics lett Ukrajna elnöke, Moszkva eufóriába esett, diplomáciai források a tényt Medvegyev elnök egyik nagy sikerének tekintették, és „úgy tűnt, hogy Kijev visszatér Oroszország befolyási övezetébe”. Az új elnök első lépései alá is támasztották a várakozásokat: aláírták a Fekete-tengeri Flotta ukrajnai bérleti szerződésének meghosszabbítását 2042-ig, és megerősítést nyert Ukrajna tömbön kívüli státusa. Ezt követően Moszkva egész sor integrációs projektet javasolt Kijevnek: Vlagyimir Putyin kormányfő a vámunióba invitálta Ukrajnát, és szó volt az atomenergetikai cégek egyesüléséről.
A legjelentősebb orosz indítvány azonban az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz egyesülése volt, amelyet Moszkva a két cég piaci értéke alapján javasolt. A Gazprom azonban mintegy tízszer akkora mint a Naftogaz, vagyis lényegében az orosz monopólium lenyelte volna az ukrán céget, és Moszkva ellenőrzése alá vonhatta volna Ukrajna egyik kulcsfontosságú vagyontárgyát: a gázszállítási rendszert.
Moszkva a Naftogazért cserébe gázár felülvizsgálatát ígérte abban a szerződésben, amelyet a napokban emiatt vizsgálati fogságba került Julija Timosenko ekkori kormányfő írt alá. Az ár magasabb mint amennyit az Európai Unióbeli partnerek fizetnek.
A Kommerszant ukrán kormányforrásokra hivatkozva azt írta: „Az elnök környezetét sokkolta, mennyire leereszkedő Moszkva, az oroszok nem akarnak befektetni, mindent ingyen szeretnének, és azzal fenyegetőznek, hogy lezárják a határt az ukrán termékek előtt.”
Mindehhez politikai kérdések is járultak, amennyiben tavaly a felek nem tudtak megállapodni egy közös határszakasz kijelölésében, összekülönböztek egy Fekete-tengeri hadgyakorlat, valamint a Monterey amerikai rakétacirkáló Fekete-tengeren való megjelenése miatt. Mindehhez ráadásul Moszkva megtudta, hogy Ukrajna élénken építi kapcsolatait a NATO-val, és olyan érzékeny kérdéseket vitat meg vele, mint a Fekete-tengeri flotta jövője, a rakétavédelmi rendszer és Kijev külpolitikai stratégiája.
Szakértők szerint Kijevnek a gáz áráról sürgősen meg kell állapodnia Moszkvával, ezért újra felhozhatja az orosz nyelvhasználat korábban már elrendezett kérdését, vagy közeledhet a vámunióhoz, annál is inkább, mert a hőn óhajtott szabadkereskedelmi övezet az EU-val aligha jön létre egyhamar.
