Oroszország senkit sem kíván megtámadni, az „orosz fenyegetés” puszta kitaláció – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai moszkvai nemzetközi befektetői tanácskozáson.
„Függetlenül az Ukrajnával kapcsolatos összes problémától, a Krím és a Donyec-medence körüli spekulációktól, mindenki tökéletesen tisztában van vele, hogy Oroszország senkit sem szándékozik megtámadni” – állította az orosz vezető.
Putyin szerint az „orosz fenyegetés” azok kitalációja, akik nyerészkedni próbálnak és előnyökhöz jutni az Oroszország elleni küzdelem előőrsének szerepében. Azt mondta, hogy a jelentősebb európai országok vezetői ezzel tisztában vannak.
A kérdésre, hogy milyen viszonyban áll Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Putyin azt mondta, hogy semmilyenben, mert még csak telefonon beszélt hivatali partnerével, aki megítélése szerint „rokonszenves és őszinte ember lehet”.
Úgy vélekedett, hogy Zelenszkij valóban javítani akar a helyzeten, egyebek között Délkelet-Ukrajnában. Hozzátette ugyanakkor, nem tudja, hogy mennyire „képes” ezt megtenni. Méltatta, hogy a Donyec-medencei demarkációs vonalon három szakaszon sikerült csapatszétválasztást végrehajtani.
A két elnök a tervek szerint személyesen is találkozik december 9-én, a „normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország – vezetőinek párizsi csúcstalálkozóján.
Putyin a moszkvai fórumon kifejezte reményét, hogy a Donyec-medencei „szürke zónába” nem térnek vissza ukrán fegyveresek, egyebek között a nacionalistákból felállított nemzeti gárda tagjai. Kilátásba helyezte, hogy egy ilyen fejleményre a két szakadár „népköztársaság” megfelelő választ fog adni.
Az orosz elnök egyébként nem zárta ki, hogy egyes kelet-európai országoknak néhány év múlva eszébe jut majd az Európai Unióból való kilépés. Putyin szerint az unión belül ellentéteket szült „az adók elosztása”, mert azok jelentős része „azok nadrágjának tartására ment, akik még nem érték el a gazdasági fejlettség egy bizonyos szintjét, és ez eurómilliárdok tucatjaiban mérhető”.
„Valamikor 2028 határán Kelet-Európa egyes országai a gazdasági fejlődés olyan szintjére jutnak majd el, amikor már nem kapnak szubvenciókat és különféle támogatásokat az európai büdzséből, hanem fizetniük kell majd, mint Nagy-Britanniának. És nem vagyok benne biztos, hogy nem jut majd eszükbe ugyanaz, mint magának Nagy-Britanniának” – fogalmazott Putyin.
Ugyanakkor azt fejtegette, hogy Oroszországnak érdeke az Európai Unió fennmaradása és hatékony működése, mert „kiszámítható és érthető partnerre” van szüksége. Mint mondta, Moszkva aggodalommal követi a fejleményeket, mert devizatartalékainak jelentős részét euróban tartja és mert az EU a szankció ellenére is a legjelentősebb kereskedelmi és gazdasági partnere.
Ajánló
Szavai szerint Oroszországban folyamatosan elemzik az unióban zajló eseményeket. Mint mondta, tudatában van annak, hogy az európai országok eltérő forgatókönyvekben gondolkodnak a tagállamok konszolidációjáról és az integráció stabilabb formáinak eléréséről.
„Nem tudom, hogy ez sikerül-e nekik, de minden estre szeretnék sikert kívánni nekik ehhez” – fogalmazott.
Az orosz vezető helytelennek nevezte azt a párhuzamot, amit a fórum egyik részvevője vont a Szovjetunió szétesését megelőző válság és az EU belső nehézségei között. Rámutatott egyebek között, hogy amíg az első egy erősen központosított, egységes állam volt, addig a második nem az.
Ajánló
Kifejtette nézetét, hogy a Szovjetunió szétesésének következményei alulmúltak minden negatív várakozást, mert a rossz hatékonyságú gazdaságpolitika a szociális szféra összeomlásához és elhúzódó politikai következményekhez vezetett. Pozitív ellenpéldaként hozta fel Kínát, ahol tervgazdaságot sikerült összehangolni a piacgazdaság elemeivel.
Megismételte, hogy Oroszország olyan mértékben hajlandó együttműködni az Egyesült Államokkal, amilyenben erre a másik fél is kész. Mint mondta, a két országnak közös érdekei vannak egyebek között a nemzetközi biztonság szavatolásában, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban, valamint a környezetvédelemben.
Kitért rá, hogy a kétoldalú kereskedelem, amely Barack Obama elnöksége alatt a 20 milliárd dolláros szintre esett vissza, Donald Trump két éve alatt 25 milliárdra nőtt, ami szerinte így is „kevés”. Kifejezte bizakodását, hogy egyszer megszűnik már az amerikai tényezők negatív hatása a kétoldalú viszonyra.
„Mi készen állunk erre” – nyilatkozott.
Úgy vélekedett, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború ellenére a legközelebbi jövőben aligha várható világgazdasági recesszió. Hangot adott meggyőződésének, hogy a kínai gazdasági modell hatékonyabb az amerikainál, és jelentős mértékben ezzel magyarázhatók a Peking ellen Washington által bevezetett szankciók.
Méltatta, hogy a jüan felkerült a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hivatalos devizalistájára, amivel elfoglalta méltó helyét a világ pénzpiacain.
Putyin egyúttal a rosszindulatú konkurencia megnyilvánulásának és hibának minősítette a Kína és Oroszország fejlődésének feltartóztatására irányuló amerikai kísérleteket.
