Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta pénteken a középfokú oktatásról szóló, Budapest és a kárpátaljai magyar kisebbségi szervezetek és Oroszország által is kifogásolt törvényt – derült ki az államfői hivatal honlapján megjelent közleményből.
A törvényt az ukrán parlament január 16-án fogadta el.
A közlemény szerint a törvény részletezi a 2017-ben elfogadott oktatási kerettörvény rendelkezéseit. A törvény az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket három csoportba sorolja, különböző modellek bevezetését kínálva fel számukra a középfokú oktatás megszervezésére. A magániskoláknak ugyanakkor – a Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően – biztosítja az oktatás nyelvének szabad megválasztását.
Magyarország és a kárpátaljai magyar szervezetek elsősorban azt kifogásolták, hogy a jogszabály a nemzetiségi iskolákban az ötödik osztálytól elrendeli a fokozott áttérést az ukrán nyelvű oktatásra, ami szerintük sérti a kisebbségek már megszerzett jogait.
Budapest a 2017-es oktatási törvény elfogadása óta blokkolja a NATO-Ukrajna Bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait. Kijev álláspontja szerint viszont a törvény elfogadásával teljesítették a Velencei Bizottság minden ajánlását, ezért azt várja, hogy Budapest most már szüntesse meg az észak-atlanti szövetséggel való kapcsolattartásának akadályozását.
A középfokú oktatásról szóló törvény egyebek mellett részletesen kifejti a 2017-es oktatási törvény sok vitát kiváltott 7., úgynevezett nyelvi cikkelyét is.
A jogszabály három csoportba sorolja az Ukrajnában élő kisebbségeket, és eszerint ír elő számukra megfelelőnek tartott oktatást. Az első az úgynevezett őshonos népek csoportja, amelybe olyan nemzetiségek tartoznak, amelyeknek nincs saját államuk, valamint nyelvük különösen megóvásra, fejlesztésre szorul. Ez főként a krími tatárok számára kitalált modell. Nekik a törvény biztosítja az anyanyelvi oktatást az ukrán nyelv tanulása mellett az érettségiig, azaz a 11., illetve 12. osztályig.
Ajánló
A második csoportba az Európai Unió valamely tagállamának nyelvét beszélő kisebbségek kerültek, azaz ide tartoznak a kárpátaljai magyarok is. Számukra az ötödik osztályig biztosított az anyanyelvi oktatás. Az ötödik osztályban az éves óraszámok legkevesebb 20 százalékánál viszont már el kell érni, hogy ukrán nyelven folyjon az oktatás, és ezt folyamatosan növelni kell. A kilencedik osztályig ennek az aránynak a tanórák 40 százalékáig kell eljutnia, a felsőbb osztályokban pedig legalább a 60 százalékot el kell érnie.
A harmadik modellt a maradék, az ukránhoz közel álló nyelvet beszélők, elsősorban az orosz nemzetiségűek számára dolgozták ki. Számukra az ötödik osztályig szintén biztosított az anyanyelven történő oktatás. Az ötödik osztályban és attól felfelé viszont legalább a tanórák 80 százalékában át kell térniük az ukrán nyelvű oktatásra.
Kijev korábban megígérte, hogy ez a jogszabály kimondja majd: a 2017-es oktatási törvény nyelvi cikkelye nem terjed ki a magániskolákra. A középfokú oktatásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a magániskolák teljes mértékben maguk választhatják meg az oktatás nyelvét, ugyanakkor szavatolniuk kell, hogy a diákok az előírások szerint elsajátítják az államnyelvet, azaz az ukránt.
Ajánló
A törvény az elnök aláírását követően azután lép hatályba, hogy kihirdették a hivatalos közlönyben.
