Az afganisztáni káosz és a modern fegyverek tálib kézre juttatása „a NATO történetének legnagyobb veresége” – írta Janez Jansa szlovén kormányfő hétfőn a Twitter-oldalán, hozzátéve: Szlovénia mint szövetséges, osztozik a felelősségben.
„Az afgán szövetségesek tálib-terrorra hagyása szégyenletes cselekedet. Mindez egy korszak végének szimbóluma” – írta Jansa a bejegyzésben.
A szlovén csapatok május végén vonultak ki Afganisztánból. Ljubljana jelenleg segíteni próbál a szlovén katonákat segítő afgán személyzetnek, amelyek többsége vélhetően Olaszország segítségével már biztonságba került. Szlovénia Olaszországgal közösen vett részt a NATO afgán missziójában – idézte fel a szlovén sajtó.
A NATO áprilisban közölte, hogy szeptember 11-ig kivonja békefenntartóit Afganisztánból. Májusban a radikális iszlamista tálib felkelők átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. A radikális iszlamisták vasárnap bevették a fővárost, Kabult is. Ezelőtt nem sokkal Asraf Gáni afgán elnök külföldre menekült, a kormány pedig összeomlott.
A tálibok őrséget állítottak fel a kabuli orosz nagykövetség körül
A tálibok őrséget állítottak fel a kabuli orosz nagykövetség körül, és szavukat adták, hogy a diplomaták haja szála sem fog görbülni – jelentette ki Zamir Kabulov, az orosz elnök afganisztáni különmegbízottja, a moszkvai külügyminisztérium második ázsiai osztályának igazgatója hétfőn, az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozva.
„Viszonylag nagy nagykövetségünk van Afganisztánban, körülbelül száz emberrel. A személyzetünk egy részét szabadságra küldjük, vagy más módon evakuáljuk, hogy ne legyen túl nagy a jelenlétünk” – nyilatkozott.
Kabulov szerint Kabulban „abszolút nyugodt a helyzet”, amit nem kell összekeverni a főváros repülőterén az amerikaiak hibájából kialakult helyzettel. Rámutatott: a radikális iszlamista szervezet legfelső vezetése utasította a tálib fegyvereseket, hogy ne bántsák a lakosságot. Mint mondta, kabuli képviseletükre még nem érkezett be evakuálási kérelem a helyben élő orosz állampolgároktól.
Zamir Kabulov közölte: nem tart attól, hogy Afganisztánban második Iszlám Állam jöhet létre, mert a gyakorlatban tapasztalta, hogy a tálibok „könyörtelenül harcoltak” a terrorszervezet ellen és nem voltak elnézőek vele, mint az Egyesült Államok, a NATO és az elmenekült afgán kormány. Ugyanakkor leszögezte, hogy Moszkva nem fog kapkodni a tálibok elismerésével.
„Figyelemmel kísérjük majd, hogy a közeljövőben mennyire felelősségteljesen kormányozzák az országot, s ennek alapján az orosz vezetés le fogja vonni a szükséges következtetéseket” – mondta.
Hozzátette: az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése szükséges ahhoz, hogy a tálib mozgalom lekerüljön a terrorista szervezetek listájáról Oroszországban.
Elismerte, hogy Moszkvát meglepetésként érte, hogy a tálibok elfoglalták Kabult, mert Oroszország azt hitte, az afgán hadsereg egy ideig ellen fog állni.
„De úgy tűnik, túlságosan optimisták voltunk az amerikaiak és a NATO által kiképzett fegyveres erők minőségének megítélésében. Mindannyian megadták magukat az első lövésnél” – fogalmazott Kabulov.
Hangot adott azon véleményének, miszerint az a narratíva, hogy Afganisztán előzetes forgatókönyv alapján került ilyen hirtelen a tálibok kezére, csupán az amerikaiak kudarcát próbálja elrejteni.
Kabulov a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva kifejezte Moszkva abbéli megelégedettségét, hogy a hatalomváltás Kabulban békés módon, „egyetlen lövés nélkül” zajlott le. Azt mondta, a tálibokat régóta „megegyezésre képesebbnek” tartotta a kabuli kormánynál.
Az orosz szakdiplomata hangsúlyozta, hogy Oroszország Afganisztán esetében többfajta forgatókönyvre is felkészült, és abból indul ki, amelyik a leginkább kedvező Oroszország és közép-ázsiai szövetségesei számára.
Hozzátette: Moszkva egyetlen olyan tényt sem lát, amely arra utalna, hogy az Afganisztánban felülkerekedett radikális mozgalom fenyegetést jelentene. Emlékeztetett rá, hogy a tálibok többször megerősítették: nincsenek területen kívüli céljaik.
„Ez azonban nem jelenti azt, hogy lazíthatnánk, mert ilyen kaotikus helyzetben, amikor totális rendszerváltás történik, mindig van rés olyan más nemzetközi terrorszervezetek számára, amelyek hosszú távon veszélyt jelenthetnek szövetségeseink biztonságára” – tette hozzá az orosz diplomata.
Tévényilatkozatában Kabulov az új afganisztáni hatalom elismerését attól tette függővé, hogy a jövőben a gyakorlatban hogyan tartja majd tiszteletben a szabályokat, valamint az alapvető állampolgári és emberi jogokat. Elmondta, hogy telefonmegbeszélést folytatott amerikai kollégájával, a tálibokkal Dohában tárgyaló Zalmay Khalilzaddal.
A kabuli orosz nagykövetségen a TASZSZ orosz hírügynökséget úgy tájékoztatták, hogy Asraf Gáni afgán elnök bankókkal megrakodott helikopteren menekült el Afganisztánból.
„Négy autót tömtek meg pénzzel, a pénz egy részét a helikopterbe próbálták meg begyűrni. Nem fért be minden és a pénz egy része a repülőtéren maradt” – mondta a névtelenül nyilatkozó orosz diplomata.
