Oroszország kész repülőgépeket rendelkezésre bocsátani a hazájukból távozni szándékozó afgánok külföldre szállításához – jelentette ki csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
A kabuli repülőtéren kialakult állapotokról szólva a szóvivő rámutatott, hogy több nyugati ország képtelen megszervezni még a saját diplomatái, katonái és polgári alkalmazottjai evakuálását is, „nem beszélve a velük együttműködő afgán állampolgárokról és családjaikról, akik el akarják hagyni az országot, de nincs rá lehetőségük”.
„Az afganisztáni humanitárius helyzet romlásának megakadályozása érdekében készek vagyunk az orosz polgári légiflotta szolgáltatásait rendelkezésre bocsátani bármennyi afgán állampolgár – beleértve a nőket és a gyermekeket – légi elszállítására bármely olyan más országba, amely érdeklődést mutat a befogadásuk és elhelyezésük iránt” – mondta Zaharova.
Megerősítette, hogy Oroszország nem tervezi kimenekíteni kabuli nagykövetségét vagy az Afganisztánban tartózkodó állampolgárait. Utóbbiakból mintegy száz szerepel a nyilvántartásban, többségük helyi származású. A kabuli orosz nagykövetség közölte, hogy előkészületek folynak azok repatriálásra, akik erre kifejezték igényüket.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki csütörtökön líbiai hivatali partnerével Nadzsla Mangussal tárgyalt, majd tartott közös sajtótájékoztatót Moszkvában, üdvözölte, hogy a tálibok kinyilvánították szándékukat a többi politikai erővel való párbeszédre. Közölte, hogy Oroszország támogatni fogja az összes politikai erőt befogadó tárgyalásokat.
Kifejezte készségét az afganisztáni megbékélésről a „moszkvai formátumban” folytatott tárgyalások felújításra.
Ezekben 2017 áprilisa óta az afgán pártok mellett Oroszország, Egyesült Államok, Kína, Indai, Pakisztán, Irán és az öt közép-ázsiai ország vett részt.
Sajtótájékoztatóján Zaharova az Ománba menekült Asraf Gáni afgán elnököt hibáztatta az afganisztáni válsághelyzet kialakulásáért. Mint mondta, a volt államfőnek az elmúlt három év alatt minden lehetősége megvolt arra, hogy sikerre juttassa az afgán békefolyamatot és az összes etnikai és politikai erőre támaszkodó kormány megalakítását, ám ezt a lehetőséget elszalasztotta.
A tálibok hatalomra kerülését politikai realitásnak nevezte, amellyel a nemzetközi közösségnek számolnia kell az Afganisztánnal való kapcsolatépítésben. Az orosz diplomáciai tárca közölte, hogy Moszkva nemzetközi szervezeteken keresztül rendszeresen humanitárius támogatásban részesítette Afganisztánt, ennek összege 2020-ban 3 millió dollár volt.
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva meglepetésének adott hangot Josep Borrell nyilatkozatára reagálva, amelyben az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette: „Nem szabad hagynunk, hogy Kína és Oroszország átvegye az irányítást az afganisztáni helyzet felett.”
„Úgy tűnik, Brüsszel azt feltételezi, hogy miután az Egyesült Államok és szövetségesei elmenekülnek Afganisztánból, a tálibok feltétel nélkül végre fognak hajtani minden brüsszeli utasítást” – mondta.
Grusko szerint a nyilatkozat azt mutatja, hogy a nyugati országok a történtek után is az utolsó helyre sorolják az afgánok sorsát.
Zaharova egyébként bejelentette, hogy Lavrov jövő keddtől Magyarországon, Ausztriában és Olaszországban tárgyal majd.
