Oroszország figyelmeztette az USA-t, ne szállítson fegyvereket Ukrajnának

Oroszország amerikai nagykövete figyelmeztetett, hogy egy nemrég bejelentett megállapodás, amelynek értelmében Washington halált okozó fegyvereket szállíthat Ukrajnának, tovább szíthatja az ország véres polgárháborúját, és megnehezítheti a tartós békemegállapodás megkötését.

Anatolij Antonov csütörtökön kiadott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az amerikai és ukrán diplomaták által aláírt „stratégiai partnerségi dokumentum” csupán „szlogenek halmaza – káros szlogeneké”. Véleménye szerint „szinte minden sorban egy geopolitikai eszköz van Oroszországgal szemben”.

Antonov közölte, hogy „a kijevi rezsim fegyverekkel való ellátásának tervei csak rontják a délkelet-ukrajnai helyzetet. Úgy gondoljuk, hogy elszalasztottak egy újabb lehetőséget arra, hogy Kijevet a háború befejezésére ösztönözzék”.

Az Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter által korábban a nap folyamán aláírt paktummal Washington újra elkötelezte magát azon politikája mellett, hogy elismeri Kijev területi követeléseit a vitatott hovatartozású Krím félsziget felett, és kinyilvánította azt a szándékát, hogy „elmélyítsék stratégiai partnerségüket a politikai, biztonsági, védelmi, fejlesztési, gazdasági, energetikai, tudományos, oktatási, kulturális és humanitárius területeken folytatott kétoldalú együttműködés kiterjesztésével”.

Emellett a megállapodás szövege szerint mindkét ország „egy sor érdemi intézkedést fog alkalmazni az Ukrajna elleni közvetlen külső és hibrid agresszió megakadályozására”, ugyanakkor ígéretet tesz arra, hogy Oroszországot felelősségre vonja a Donbasszban zajló fegyveres konfliktusért. Moszkva tagadja, hogy ő szítja a feszültséget a háború sújtotta térségben, és ragaszkodik álláspontjához, hogy Kijev nem hajlandó betartani a minszki megállapodásokat, amelyek célja a harcok beszüntetése volt.

A megállapodás szövegezése nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy a két ország közötti bármilyen partnerség „a közös demokratikus értékeken, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásán, valamint az európai és euroatlanti intézményekbe való teljes integrációhoz szükséges mély és átfogó reformok ukrajnai végrehajtása iránti elkötelezettségen alapul”.

Kijev az elmúlt hetekben az ENSZ vette bírálat alá, miután belföldről sugárzott, népszerű orosz nyelvű csatornák ellen indítottak szigorú intézkedéseket.

A nemzetközi szervezet missziója kifogásolta, hogy Kijev bírósági eljárás nélkül záratta be a csatornákat.

Úgy fogalmaztak, hogy „aggasztónak tartja, hogy ezek a döntések nincsenek összhangban a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó nemzetközi normákkal, mivel azokat nem független hatóság hozta, és nem sikerült bizonyítani a korlátozások szükségességét és arányosságát”.

Néhány hónappal korábban betiltották az ország harmadik legnépszerűbb, Volodimir Zelenszkij elnök kormányát bíráló Strana hírportált. Eközben ezen a héten hatósági nyomásra bezárták a The Kyiv Post című angol nyelvű diaszpóraújságot is.

Augusztusban Kersti Kaljulaid akkori észt elnök hatalmas vitát váltott ki, amikor azt mondta, hogy Ukrajna még távol van attól, hogy megvalósítsa az EU csatlakozáshoz szükséges reformokat, ami a Majdan-párti politikusok régi törekvése.

„Először fel kell építenie a saját gazdaságát, demokráciáját és szabad társadalmát – csak ezután kezdhet el egyáltalán kérdezősködni. De amíg ez nem történik meg, addig fel sem lehet tenni ezt a kérdést” – mondta a korábbi észt elnök.