Az ukrán vezetés a Nyugat hallgatólagos beleegyezésével élezi ki a helyzetet a Donyec-medencében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden francia hivatali partnerének a Kreml sajtószolgálatának tájékoztatása szerint.
Az orosz elnöki hivatal Putyin és Emmanuel Macron telefonos megbeszéléséről kiadott tájékoztatása szerint a felek kifejtették elvi álláspontjukat az ukrajnai konfliktusról. Az orosz vezető konkrét példákat hozott fel arra, hogy Kijev szerinte hogyan sértette meg a rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodásokat.
Mint mondta, az ukrán hatóságok szándékosan, több nyugati ország beleegyezésével élezik ki a helyzetet a demarkációs vonalon. Kifogásolta, hogy Ukrajnába modern fegyvereket „pumpálnak”, ami közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára.
Putyin tájékoztatta francia kollégáját a november 26-i orosz-azeri-örmény csúcstalálkozó főbb eredményeiről is. A tárgyalások témája a hegyi-karabahi helyzet volt. Ismertette a tűzszünet betartatása, a menekültek visszatérése, valamint a kereskedelmi, gazdasági és közlekedési kapcsolatok helyreállítása érdekében hozott intézkedéseket.
A felek reményüket fejezték ki, hogy az Európai Unió intézményeinek vezetői, valamint Ilham Aliyev azeri és Nikol Pasinján örmény elnök szerdára tervezett találkozója is hasznos lesz. Támogatásukról biztosították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportja társelnökei – Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország – munkájának intenzívebbé tételét.
Putyin azt is szorgalmazta, hogy a Belarusz és az EU határán kialakult migrációs válságot Minszk és az Unió tagállamai közötti közvetlen tárgyalásokon vitassák meg. Felhívta a figyelmet „a menekültek jogainak védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségek megsértésére Lengyelország és a balti államok részéről”, valamint arra, hogy „a migrációs válságot a humanitárius jog szabályaival összhangban kell megoldani”. Hangot adott reményének, hogy a probléma a közeljövőben teljesen lekerül a napirendről.
Putyin hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy haladéktalanul kezdődjenek meg a tárgyalások az Oroszország számára nyújtandó biztonsági és jogi garanciákról, amelyek kizárnák a NATO további keleti bővítését, valamint az Oroszországot fenyegető fegyverek telepítését a vele szomszédos államokba, elsősorban Ukrajnába.
Arra szólította fel a francia felet, hogy tanúsítson megértést a felvetett aggodalmakkal kapcsolatban, és kapcsolódjon be a tárgyalásokba.
Putyin és Macron a járványvédelemre is kitért, és megállapodott a szoros személyes kapcsolattartás folytatásában.
A két elnök az idén már hetedik alkalommal beszélt egymással, emellett márciusban videokapcsolaton keresztül Angela Merkel akkori német kancellár részvételével is tárgyaltak.
Moszkvai tájékoztatás szerint az ukrán válság és Oroszország által a NATO-tól és az Egyesült Államoktól követelt biztonsági garanciák kérdése téma volt Putyin és Sauli Niinistö finn elnök, valamint Szergej Lavrov orosz és Annalena Baerbock német külügyminiszter keddi távtárgyalásán is. Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint Lavrov a német fél által kezdeményezett kapcsolatfelvétel alkalmából kifejezte Moszkva készségét a kapcsolatok fejlesztésére az új német kormánnyal.
