Oroszország a legkülönbözőbb ellenlépéseket mérlegeli arra az esetre, ha a NATO fegyvereket telepítene a határai közelébe – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
Peszkov arra a kérdésre válaszolt így, hogy vajon Moszkva telepíthet-e nukleáris fegyvereket Belaruszba.
„Nem titok, hogy a számunkra fenyegetést jelentő fegyvertípusoknak a határaink közelébe történő telepítése megköveteli a megfelelő lépések megtételét a helyzet kiegyensúlyozására. Ebben több lehetőség is van” – mondta Kreml szóvivője.
Korábban Vlagyimir Makej belarusz külügyminiszter kijelentette, hogy a köztársaság a NATO fenyegetése esetén készen áll nukleáris fegyverek befogadására. Aljakszandr Lukasenko belarusz elnök ezt megelőzően azt mondta, Minszk felajánlja Moszkvának ezt a lehetőséget, ha az észak-atlanti szövetség atomfegyvereket telepít Lengyelországba.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva hétfőn gyors választ sürgetett az Egyesült Államoktól az orosz biztonsági garanciavállalási javaslatokra, „mivel a helyzet nagyon súlyos, kiélezett, és hajlamos tovább bonyolódni”. Úgy vélekedett, hogy Washington megpróbálja majd az orosz kezdeményezést lassú folyamatba terelni és ismételten kifejezte Moszkva készségét a tárgyalások azonnali megkezdésére.
Rjabkov a TASZSZ-nak arról is beszámolt, hogy az orosz tárgyalódelegáció – amelynek korábbi hivatali bejelentés szerint ő a vezetője – már összeállt. Megfogalmazása szerint az orosz javaslatok nem ultimátumnak tekintendők, hanem meghívásként komoly tárgyalásokra. Hozzátette: Oroszország már nem engedheti meg magának, hogy tovább „kerekítse vagy szépítse a dolgokat”, mert „itt az ideje, hogy a nevükön nevezzük a dolgokat”.
Közölte, hogy az amerikai féltől a tárgyalási javaslatra még semmilyen válasz sem érkezezett Moszkvába.
Úgy vélekedett, hogy a nyugati „spekulációk” amelyek szerint Oroszország javaslatai nyilvánosságra hozásával „emelte a tétet” a biztonsági szférában, a tárgyalási hajlandóság hiányát bizonyítják.
Ajánló
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes a Valdaj nemzetközi vitaklub hétfői tanácskozásán azt hangoztatta, hogy a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz kezdeményezést nem a félelem diktálta, hanem az, hogy Ukrajna és más szomszédos országok magatartása „elérte a forráspontot”. Rámutatott, hogy a szomszédos országokba telepítendő támadó rakéták repülési ideje mindössze 4-5 perc lenne.
„Ukrajnában még nincsenek ilyen rendszerek. A mi reakciónk megelőző intézkedés, amely arra hivatott, hogy figyelmeztessen: bizonyos forgatókönyvek esetén bizonyos lépéseket fogunk tenni, amelyekről most nem beszélünk, csak általánosságban, katonai lépéseknek és haditechnikai megoldásoknak nevezve őket” – mondta.
Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről folytatott bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője hétfőn a Rosszija 24 televíziós csatornának nyilatkozva azt mondta, hogy Moszkva ismertette tárgyalópartnereivel álláspontját és lehetséges reakcióját a NATO esetleges katonai lépéseire. A diplomata azzal vádolta meg a szövetséget, hogy már régóta Oroszország „fájó pontjaira” gyakorol nyomást, de, mint mondta, ezúttal kénytelen lesz komolyan venni a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokat, és nem söpörheti le őket az asztalról.
Gavrilov szerint a NATO tudatában van az orosz „katonai és haditechnikai válaszlépések” kockázatának abban az esetben, ha a kölcsönös biztonsági garanciák kérdése megoldatlan marad.
[jnews_hero_13 hero_style=”jeg_hero_style_4″ include_post=”28414″]
Vlagyimir Putyin orosz elnök december elején érdemi tárgyalásokra szólította fel az Egyesült Államokat és a NATO-t arról, hogy Oroszország megbízható és hosszú távú biztonsági garanciákat kapjon tőlük. Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkvának szerződésbe foglalt garanciák kellenek, mivel nyugati politikusok nem tartották be az arra vonatkozó korábbi szóbeli kötelezettségvállalásaikat, hogy az észak-atlanti szövetség nem fog Kelet felé terjeszkedni.
Az orosz külügyminisztérium pénteken nyilvánosságra hozott két szerződéstervezetet, amelyet korábban az Egyesült Államok és a NATO elé terjesztett.
Ezekben Moszkva egyebek között megfogalmazta azt az igényét, hogy az Egyesült Államok vonja vissza a külföldön állomásoztatott nukleáris fegyvereit, és ne telepítsen sehová olyan közepes és kisebb hatótávolságú rakétákat, ahonnan elérheti Oroszország területét. A NATO-tól az várná el az orosz fél, hogy hagyjon fel a keleti bővítéssel és a kelet-európai katonai tevékenységgel és hogy a tagállamok ne telepítsenek csapatokat és fegyvereket olyan más európai országokba, ahol 1997 – vagyis a keleti bővítés kezdete – előtt nem voltak.
