Felavatták Lev Tolsztoj orosz író bronz mellszobrát hétfőn Budapesten, a Városligetben. Alekszandr Tolkacs orosz nagykövet az ünnepségen elmondta: a mellszobor avatása is alátámasztja azt, hogy Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910) nemcsak Oroszország kulturális öröksége, hanem az egész világé. A nagykövet kiemelte, hogy a szobornak otthont adó fasort a Városligetben másfél éve nevezték el az orosz íróról, és az nemcsak a városlakókat és a turistákat, hanem Tolsztoj rajongóit is vonzza. Alekszandr Tolkacs megemlékezett arról is, hogy az orosz alkotó tanításainak már a 19. század végétől több elkötelezett híve volt Magyarországon, Tolsztoj is érdeklődött Magyarország és a magyar értelmiség iránt, nagyra értékelte például Tömörkény István írói munkásságát. „Az igazra való törekvés Lev Nyikolajevics Tolsztoj egyik legfontosabb eszméje, amely vallási vagy etnikai hovatartozásuktól független képes egyesíteni az embereket. (…) Ezt kell szem előtt tartani, ha meg akarjuk őrizni a békét és a nyugalmat a mai, igencsak bonyolult nemzetközi helyzetben” – fogalmazott a nagykövet.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, az alkotást adományozó Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület tiszteletbeli elnöke kiemelte: a szobor is jelzi, hogy a keleti nyitás jó irány. A politikus szerint az írófejedelem életművének nemcsak esztétikai hatása volt Magyarországon, hanem lelki is, az orosz irodalommal való szellemi kapcsolat szerinte tetten érhető a magyar írók munkásságában, Csehov és Gogol jellegzetes szereplői a magyar irodalomban is jelen vannak, a tolsztojánizmus pedig hatással volt a népi írók gondolkodására is.
Lezsák Sándor rámutatott arra, hogy csereprogramok, konferenciák, orosz-magyar fordító táborok jelzik a többi között, hogy milyen erősek a civil kapcsolatok a két ország között. Megjegyezte, hogy Magyarország volt a díszvendége a moszkvai nemzetközi könyvvásárnak és reményét fejezte ki, hogy Tolsztoj Oroszországa rangjához méltó szeretettel fogja fogadni Petőfi Sándor tervezett szobrát is Moszkvában.
Csomós Miklós oktatási és kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes rámutatott arra, hogy Tolsztoj az ember szabadságánál a boldogságot tartotta fontosabbnak, úgy vélte: „nincs boldogság transzcendens védettség” nélkül. „Tudta, hogy az emberi világ nem lehet tökéletes, így a boldogság legfőképp a saját lelkünk gyarapítása” – emlékezett a politikus, aki szerint az író az erkölcstant tartotta a legfőbb tudománynak. A 90 centiméteres, talapzattal együtt 235 centiméter magas kompozíció Vaszil Roman ungvári művész munkája.
