Németország nem nélkülözheti az orosz földgázt – jelentette ki a legnagyobb német energiaszolgálató, az Eon vezetője egy sajtóbeszélgetésen, amelyről a Wirtschaftswoche című gazdasági magazin számolt be kedden.
Leonhard Birnbaum vezérigazgató a Wirtschaftswoche hírportálján közölt beszámoló szerint az esseni rendezvényen kiemelte: „szükségünk van az orosz gázra, és kész”.
Németország már csak azért sem mondhat le az orosz importról, mert a nukleáris energia mellett a kőszénre alapozott energiatermelést is kivezeti. Ezért nem azon kellene gondolkodni, hogy miként oldható meg az energiaellátás orosz földgáz nélkül – fejtette ki az Eon vezetője.
Az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt szállító Északi Áramlat földgázvezeték üzembe helyezésre váró második vezetékpárja, az Északi Áramlat-2 körüli vitákról elmondta, hogy a fejlesztés energiagazdasági szempontból hasznos Németországnak.
A politikai megközelítésű értékelés eltérő eredményre vezethet, de ezt a politikában kell meg megvitatni – tette hozzá Leonhard Birnbaum.
Azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne a vezetéken szállított földgáz helyett a cseppfolyósított földgázra (LNG) építeni az ellátásban, kiemelte, hogy a vezetékes gáz elvileg olcsóbb, mint az LNG. Így „ha az LNG-re kell támaszkodnunk, a gázárak Európában sokkal magasabbak lesznek, mint eddig”.
Az árak csökkenéséhez „több vezetékes gázra lesz szükség Európában”, ehhez pedig „természetesen Oroszországból is importra van szükség” – fejtette ki Leonhard Birnbaum, hozzátéve: reméli, hogy enyhül az Oroszországgal folytatott viszonyban beállt feszültség, és sikerül „ésszerű eredményre” jutni.
A szövetségi kormány adatai szerint a földgáz részaránya 21,6 százalékos a németországi energiafelhasználásban. Mivel az ország kevés saját gázlelőhellyel rendelkezik, fogyasztásának csak tizedét fedezi a hazai termelés, ezért elsősorban importból kell biztosítania gázellátását.
A 90 százalékos importszükséglet meghatározó részét, 38,2 százalékát fedezik orosz forrásból. A második helyen Norvégia áll 34,8 százalékkal, a harmadik Hollandia 22,4 százalékkal, további 4,6 százalék egyéb forrásból származik.
Az orosz földgáz két úton jut el Németországba, a Lengyelország felől érkező, évi 33 milliárd köbméter kapacitású Jamal vezetéken, és az Északi Áramlat első, 55 milliárd köbméter kapacitású vezetékpárján.
A németországi gáztárolókat üzemeltető vállalkozások szövetségének (Initiative Energien Speichern – INES) a teljes tárolói kapacitása mintegy 23 milliárd köbméter. Ezzel Németország a negyedik helyen áll a világ országainak tárolókapacitás alapján felállított rangsorában, csak az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország előzi meg.
Azonban a tárolók töltöttsége csupán 37 százalékos. Ez kritikusan alacsony szint – emelte ki egy keddi beszámolójában a Handelsblatt című német üzleti lap. Mint írták, egy 2015-ben, a szövetségi kormány megbízásából készített szakértői vélemény szerint február 1-jén 40 százalékos tárolási szintre lenne szükség ahhoz, hogy Németország megbírkózhasson hét nap rendkívüli hideggel.
Egy harminc napig tartó fagyhullám átvészeléséhez 50 százalékos töltöttségi szint szükséges, ahhoz pedig 60 százalékos töltöttség kell, hogy Németország ellátási fennakadás nélkül kibírja az orosz gázszállítások valamilyen politikai konfliktusból fakadó egyhónapos kiesését. Február 1-jére egyik cél sem teljesült – állapította meg a Handelsblatt.
