Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy még mindig frissek az emlékei arról a háborúról, amelyet az Észak-atlanti Szövetség indított Európában Jugoszlávia ellen, és Belgrád bombázásáról. Putyin megjegyezte, hogy ez egy szomorú példa, ugyanakkor szilárd tény maradt.
„A szövetségi kancellár úr az imént azt mondta, hogy az ő generációjához tartozó emberek – és én magam is bizonyára ehhez a generációhoz tartozom – nehezen tudnak elképzelni valamilyen háborút Európában” – mondta Putyin az Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy ez az Ukrajnával kapcsolatos helyzetre vonatkozóan hangzott el.
„De mindannyian tanúi voltunk annak az európai háborúnak, amelyet a NATO Jugoszlávia ellen indított” – mondta Putyin. Emlékeztetett arra, hogy volt egy nagyszabású katonai művelet, amely bombatámadásokkal járt az egyik európai főváros, Belgrád ellen.
„Ez valóban megtörtént. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankciói nélkül. Ez egy nagyon szomorú példa, de ez egy szilárd tény” – mondta Putyin.
1999. március 24-én a NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata nélkül indított légi hadműveletet Szövetséges Erők fedőnéven Jugoszlávia ellen. A művelet 78 napig tartott. A szövetség vezetése azt állította, hogy célja a koszovói albánok elleni népirtás megakadályozása volt. A NATO forrásai szerint repülőgépei 38 ezer bevetést repültek és 10 ezer bombatámadást hajtottak végre.
A bombázásokban különböző becslések szerint 3500-4000 ember halt meg, és mintegy 10 000-en (kétharmaduk civil) megsebesültek. Az anyagi kár összesen 100 milliárd dollárra rúgott. A három hónapig tartó bombázások során a NATO-erők 15 tonna gyengített uránnal bevont bombákat és gránátokat dobtak le Szerbiára . Ezt követően az ország rákos megbetegedéseinek számában az első helyre ugrottak Európában. A bombázásokat követő első tíz évben mintegy 30 000-en betegedtek meg rákkal, és a becslések szerint közülük 10 000-18 000-en haltak meg.
