Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton kijelentette, hogy azért döntött a Donyecki és Luganszki Népköztársaság (DNR és LNR) határain túl, az ukrajnai hadművelet mellett, hogy megakadályozza, hogy a Nyugat vég nélkül ellássa a nacionalistákat és radikálisokat különböző erőforrásokkal, például fegyverekkel és pénzzel.
Hozzátette, hogy az orosz erők „gyakorlatilag végeztek” az ukrán katonai objektumok, például légvédelmi létesítmények és fegyverraktárak megsemmisítésével.
Az elnök kijelentette, hogy a múlt héten utasította az orosz csapatokat az ukrajnai hadműveletre, hogy semlegesítsék a Kijev és a NATO felől érkező valódi fenyegetést.
Moszkva régóta tiltakozik a határai mentén felsorakozó nyugati katonai infrastruktúra és Ukrajna azon törekvése ellen, hogy csatlakozzon az Egyesült Államok vezette katonai szövetséghez.
„Elkezdték aktívabban mondani, hogy felveszik [Ukrajnát] a NATO-ba. Mihez fog ez vezetni? A szövetség minden más tagjának támogatnia kell Ukrajnát egy katonai konfliktus esetén” – mondta Putyin.
„Ha megtámadják a Krímet [az ukránok], akkor kénytelenek leszünk háborúzni a NATO-val. Értik a következményeket?”
Az elnök kijelentette, hogy azt szeretné, ha Ukrajna semleges országgá válna.
A Krím nem sokkal a 2014-es kijevi puccs után megszavazta, hogy elszakad Ukrajnától és újraegyesül Oroszországgal. Ekkor szakadt el Ukrajnától a Donyecki és Luganszki Népköztársaság is.
„Szerezzünk atomfegyvereket, mondják [Ukrajnában]. Ezt egyszerűen nem hagyhatjuk figyelmen kívül” – mondta Putyin, utalva Volodimir Zelenszkij elnök múlt havi megjegyzésére, miszerint Kijev esetleg arra kényszerülhet, hogy felülvizsgálja [a Budapesti Memorandumot] atomfegyver mentességi státuszát.
Ajánló
[jnews_hero_13 hero_style=”jeg_hero_style_4″ include_post=”29893″]
Oroszország február 24-én indította különleges hadműveletét Ukrajnában, arra hivatkozva, hogy a DNR és az LNR védelmét látja el. Putyin azt is közölte, hogy az ország „demilitarizálására és nácimentesítésére” törekszik.
Kijev szerint a támadás teljesen indokolatlan volt, és a nemzetközi közösséghez fordult segítségért. Számos ország, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az EU tagállamai azóta átfogó szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben.
