Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője elismerte, hogy a Nyugat hibákat követett el az Oroszországgal fenntartott kapcsolataiban.
A francia TF1 csatornának nyilatkozva csütörtökön Borrell azt mondta, hogy „kész beismerni, hogy számos hibát követtünk el, és elszalasztottuk a lehetőséget, hogy közelebb kerüljünk Oroszországhoz”.
Az EU egyik legmagasabb rangú diplomatája a továbbiakban elismerte, hogy voltak dolgok, „amelyeket jobban is csinálhattunk volna”, valamint „olyan dolgok, amelyeket felajánlottunk, majd nem valósítottunk meg, mint például … az ígéretek, hogy Ukrajna és Grúzia a NATO tagja lesz”. Elmondta, hogy véleménye szerint „hiba olyan ígéreteket tenni, amelyeket nem tudunk betartani”.
Megjegyezte azt is, hogy „a szovjet birodalom összeomlása után az oroszok súlyosan szenvedtek”, ami szerinte „egyfajta haragot gerjesztett, amelyet Putyin kihasznál”.
Az interjú nagy részét azonban az Oroszország által február 24-én indított Ukrajna elleni orosz katonai hadművelet kemény bírálatának szentelte.
Borrell a Kreml offenzíváját „teljesen indokolatlan háborúnak nevezte, amely egyre brutálisabbá válik, és a civilizált világ számára teljesen elfogadhatatlan”. Figyelmeztetett, hogy „új oldalra léptünk Európa történelmében, új oldalra a globális geopolitikában”, és hozzátette, hogy arra számít, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok „gyökeresen megváltoznak a történtek után”.
A diplomata a továbbiakban azzal vádolta az orosz erőket, hogy az ukrán városok elleni támadásaik során figyelmen kívül hagyták a civilek jelenlétét, hozzátéve, hogy „Mariupol [kétségtelenül] háborús bűncselekmény volt„. Azt állította, hogy mivel Oroszország eddig „képtelen volt bevenni a városokat” az általa „nagyon erősnek” nevezett ukrán ellenállás miatt, Moszkva ehelyett válogatás nélkül bombázáshoz folyamodott, akárcsak „Szíriában vagy Csecsenföldön”.
Arra a kérdésre, hogy szerinte Vlagyimir Putyint valaha is a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítják-e, Borrell azt mondta, hogy bár egy ilyen forgatókönyv nagyrészt hipotetikus, szerinte elegendő vádpont áll rendelkezésre ahhoz, hogy az orosz elnököt bíróság elé állítsák.
Ajánló
Borrell elárulta, hogy hivatala felügyeli azt az uniós szintű programot, amelynek célja, hogy a blokk történetében először megkönnyítse az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. Elmondta, hogy egy francia admirális és egy olasz tábornok parancsnoksága alatt egy „az összes európai hadsereg 200 tisztjéből álló csapat” gondoskodik arról, hogy Ukrajna igényeit az EU kielégítse. Az egyes tagállamok fegyvereket és felszereléseket, főként lőszert, üzemanyagot és páncéltörő rakétákat biztosítanak, Brüsszel pedig állja a számlát – magyarázta.
Nem volt hajlandó azonban részletekbe bocsátkozni a szállítmányok szállítási módját és a határátkelőket illetően.
Az orosz védelmi minisztérium következetesen tagadta azokat az állításokat, amelyek szerint erői civil infrastruktúrát céloznak Ukrajnában. Azzal vádolja az ukrán hadsereget és a neonáci milíciákat, hogy lakott területekre helyezik állásaikat, és civileket használnak emberi pajzsként. A közelmúltbeli médiajelentéseket kommentálva, amelyek szerint orosz légicsapás érte a Mariupol városában lévő szülészeti kórházat, amit Moszkva „álhírként” utasított vissza.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön a törökországi Antalyában ukrán kollégájával folytatott megbeszélései után arra figyelmeztette a Nyugatot, hogy az Ukrajnába tömegesen szállított fegyverek – különösen a hordozható légvédelmi rakéták – terroristák kezébe kerülhetnek, és veszélyt jelenthetnek a polgári repülőgépekre.
Ajánló
Moszkva hét éve tartó patthelyzet után, február végén indította meg hadműveletét Ukrajnában, amiért Ukrajna nem hajtotta végre a minszki megállapodásokban foglaltakat, és Oroszország végül elismerte a donyecki és luganszki népköztársaságokat a Donbasszban. A német és francia közvetítéssel létrejött megállapodások célja az volt, hogy rendezze ezeknek a régiók státuszát az ukrán államon belül.
Oroszország most azt követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai blokkjához. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta, hogy a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezte volna.
