Viktor Janukovics továbbra is Ukrajna törvényes elnökének tekinti magát – közölte csütörtökön az Interfax orosz hírügynökség. Közleményt adott ki, amelyben arra kérte Oroszországot, hogy tegyen biztonsági intézkedéseket a szélsőségesek ellen, akik magukhoz ragadták a hatalmat Ukrajnában. Janukovics megemlíti, hogy ő és kollégái több halálos fenyegetést is kapott. Viktor Janukovics szavait az ukrán népnek címezve a közleményében hangsúlyozta, hogy „mindannak, ami most a Verhovna Radában (az ukrán parlamentben) történik, nincs törvényes jellege”. Orosz sajtóértesülések szerint Janukovics egy Moszkva környéki szanatóriumban tartózkodik.
Oroszország garantálja Viktor Janukovics ukrán elnök biztonságát a saját területén
Közben harckészültségbe helyezték az orosz nyugati katonai körzet vadászgépeit az elrendelt gyakorlat keretében Oroszország nyugati határain – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium. Az orosz fegyveres erők megerősített harci ügyeletet tartanak az említett térség légterében.
A vadászgépek folyamatosan járőröznek a levegőben a határ menti területen. A harckészültség ellenőrzése jegyében az elfogó vadászgépek pilótái azt gyakorolják, hogy miképpen vételezzenek üzemanyagot a levegőben folyamatosan tartózkodó Il–78-as üzemanyag-feltöltő gépekről.
Moszkva: Nincs alku az oroszok érdekeinek védelmében
Oroszország megalkuvás nélkül védi „az orosz honfitársak” érdekeit – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium. Az állásfoglalás néhány órával azután került fel az orosz külügy Twitter-oldalára, hogy hajnalban a Krím félszigeti Szimferopolban egyenruhás orosz fegyveresek elfoglalták a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjének épületét. Twitter-üzenetében Moszkva aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy „Ukrajnában tömegesen megsértik az emberi jogokat”. A bejegyzés szerint „az orosz külügyminisztérium folytatja honfitársai érdekeinek védelmét a világban és keményen, megalkuvás nélkül fog reagálni azok tényleges megsértésére”. Az orosz külügyminisztérium vezetése szerdán Szergej Lavrov tárcavezető elnökletével ülésezett, és megvitatta a minisztérium feladatait az emberi jogok védelmében.
Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban elhangzott, hogy a tárca aggódik „az emberi jogok súlyos megsértése, az anyanyelvhasználat elnyomása, az etnikai és nemzetiségi alapú hátrányos megkülönböztetés, a történelmi-kulturális emlékek megtámadása és a vandalizmus miatt”. Ez a megállapítás feltehetően az elmúlt napokban Ukrajna szerte ledöntött több tucat Lenin-szoborra utal. Időközben Moszkvában bejelentették, hogy a nap folyamán a Krím félszigetre utazik Andrej Jurov, az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanácson belül működő, külföldön élők jogait vizsgáló bizottság elnöke. „Jogvédők szerint most a Krímben a legkritikusabb a helyzet, ezért döntöttem úgy, hogy odautazom” – mondta a szakember. Az oroszországi jogvédő tanácsban korábban külön munkacsoportot hoztak létre az emberi jogok ukrajnai tiszteletben tartásának vizsgálatára.
Az Oroszországhoz tartozó délorosz Tatárföld parlamentje is küldöttséget menesztett csütörtökön a Krím félszigetre, amelynek tatár nemzetiségű közössége a félsziget Ukrajnától való elszakítása ellen lépett fel. A Tatár Köztársaság fővárosában, Kazanyban ülésező törvényhozás felhívást fogadott el, amelyben „a krími konfliktus békés rendezésére” szólított fel. Az államtanács képviselői a szembenállásban érintett felek bármelyike által használt erőszakos módszerek határozott elítélését követelte a Krími Autonóm Köztársaság vezetésétől.
