Ki rubelben, ki hrivnyában fizet a vásárolt termékekért az Oroszországhoz csatolt Krím fővárosában néhány nappal azután, hogy a rubel is hivatalos fizetőeszközzé vált a fekete-tengeri félszigeten. Hogy mivel lehet fizetni és milyen visszajárót kap a vevő, boltja válogatja. Egyes helyeken kettős ármegjelölést alkalmaznak, a hrivnya mellett feltűnnek a rubeles árak is, de többnyire még maradtak a régi, ukrán fizetőeszközben feltüntetettek. Az MTI tudósítója csütörtökön járt olyan boltban, ahol elfogadtak rubelt és vissza is tudtak adni az orosz fizetőeszközzel, máshol lehetett fizetni rubelben, de csak hrivnyában volt visszajáró. Megint máshol nem fogadnak el rubelt, még ragaszkodnak a hrivnyához.
Szimferopol belvárosának egy pénzváltó fülkéjénél úgy tájékoztatták az MTI-t, hogy április 1-jétől már mindenhol lehet rubellel fizetni, és az orosz fizetőeszköz hamar ki fogja szorítani a forgalomból a hrivnyát. Az Ukrajnától elszakadt Krímben – amelynek Oroszországhoz csatlakozását a nemzetközi közösség nem ismeri el – hétfőn az ukrán hrivnya mellett hivatalos fizetőeszközzé vált a rubel is, kedd óta pedig a Krímben élő mintegy 500 ezer nyugdíjas az orosz fizetőeszközben kapja járandóságát.
A félszigeten Ukrajna többi területéhez képest jóval magasabb a nyugdíjasok aránya. Volodimir Fruszlov, a mintegy 200 főt számláló krími magyar nemzeti kisebbség érdekeit képviselő Krími Magyar Társaság elnöke, üzletember az MTI-nek elmondta: a félsziget Oroszországhoz való átcsatolásának folyamatában az egyik legfontosabb feladat a pénzügyi és bankszektor minél gyorsabb átállítása, hiszen a kifizetésekkel gondok vannak, az üzleti élet, főleg a kis- és közepes vállalatok szintjén az utóbbi hetekben sok területen szinte megbénult.
