Az António Guterres ENSZ-főtitkárral tartott találkozón Vlagyimir Putyin az Iszlám Állam fegyvereseihez hasonlította Kijev tevékenységét.
„Az ukrán hatóságoktól azt halljuk, hogy ott [az Azovsztal üzemben] civilek vannak. De akkor az ukrán hadseregnek ki kell engednie őket. Vagy pedig úgy viselkednek, mint a világ számos országában a terroristák, mint például az ISIS Szíriában, a civilek mögé bújva. A legegyszerűbb, ha elengedik ezeket az embereket. Milyen egyszerűbb dolog” – mondta az elnök.
Az államfő bűncselekménynek nevezte a civilek emberi pajzsként történő felhasználását.
Hozzátette, hogy az orosz fél kapcsolatban áll azokkal, akik az [Azovsztal] üzem területén maradtak. Az üzem teljesen elszigetelt, és ott nem folynak harci műveletek.
A február 21-i döntésről
Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország kénytelen volt elismerni a Donyecki (DNR) és a Luganszki (LNR) népköztársaságok függetlenségét, hogy megállítsa a helyi lakosság Kijev által 2014.óta tartó népirtását. Erre azután került sor, hogy Kijev megtagadta a minszki megállapodások végrehajtását.
„Ismétlem még egyszer: ez egy kényszerintézkedés, hogy véget vessünk az ezeken a területeken élő emberek szenvedésének. Sajnos nyugati kollégáink mindezt inkább nem vették észre” – mondta az orosz elnök.
Az orosz vezető arra is rámutatott, hogy a két köztársaság a Nemzetközi Bíróság Koszovóról szóló ítéletének analógiájára vált függetlenné.
„Személyesen olvastam el a Nemzetközi Bíróság összes dokumentumát a koszovói helyzetről. Nagyon jól emlékszem a Nemzetközi Bíróság döntésére, amely kimondja, hogy az önrendelkezési jog gyakorlása során egy állam területe nem köteles engedélyt kérni az ország központi hatóságaitól, hogy kinyilvánítsa szuverenitását. Ez Koszovó kapcsán hangzott el, és ez a nemzetközi bíróság döntése. És ezt a döntést mindenki támogatta” – mondta az orosz vezető.
Ajánló
A Donyecki és a Luganszki Népköztársaságoknak ugyanez a joguk volt ebben a tekintetben, mivel erre már volt precedens.
A Kijevvel folytatott tárgyalásokról
Moszkva mindig is kész volt a konfliktus diplomáciai megoldására, a törökországi tárgyalásokon a felek jelentős áttörést értek el – mondta az elnök.
„Az isztambuli tárgyalásokon – és tudom, hogy ön most volt ott, ma beszéltem Erdogan elnök úrral – sikerült elég komoly áttörést elérnünk. Mert a biztonsági követelményeket – Ukrajna nemzetközi biztonságát – ukrán kollégáink nem kötötték össze olyan fogalommal, mint Ukrajna nemzetközileg elismert határai. Kihagyták a Krímet, Szevasztopolt és az Oroszország által újonnan elismert donbásszi köztársaságokat, nos, bizonyos fenntartásokkal.” – mondta.
Oroszország azonban ekkor szembesült a bucsai provokációval, amelyhez semmi köze nem volt – hangsúlyozta Putyin.
„Tudjuk, ki tette. Tudjuk, hogy ki készítette elő ezt a provokációt, milyen eszközökkel, és milyen emberek dolgoztak rajta” – mondta az elnök.
Ezt követően az ukrán tárgyalófelek álláspontja drámaian megváltozott.
„Visszaléptek korábbi szándékaiktól, és félretették a biztonsági garanciák kérdését, kivették a Krím, Szevasztopol és a Donbassz köztársaságok területét. Egyszerűen megtagadták” – mondta Putyin.
Szerinte az, hogy ezekről a kérdésekről nem született döntés legalább egy megállapodástervezeten belül, lehetetlenné teszi, hogy az államfők szintjén megoldják azokat. Ennek ellenére hangsúlyozta, hogy a Kreml arra számít, hogy a diplomáciai úton sikerül megoldást találni.
„Tárgyalunk. Nem mondunk le róluk” – jegyezte meg az elnök.
Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy Moszkva kész együttműködni bármely állammal.
„Egy összetett világban élünk, ezért abból indulunk ki, ami valóban ott zajlik. Készek vagyunk mindenkivel együttműködni” – mondta Putyin.
Ennek az alapját az egyetemes egyenlőséget nevezte meg.
„Meglepődünk néhány kollégánk azon kijelentésén, hogy valaki a világon kivételes, kizárólagos jogokat követel, mert az ENSZ alapokmánya szerint a nemzetközi kommunikáció minden résztvevője egyenlő, függetlenül hatalmától, méretétől vagy földrajzi elhelyezkedésétől. Azt hiszem, ez hasonlít ahhoz, ami a Bibliában le van írva és fel van jegyezve, ahol minden ember egyenlő. Isten előtt minden ember egyenlő” – idézte Putyin.
Február 24-én Oroszország különleges hadműveletet indított Ukrajna nácimentesítésére és demilitarizálására. Putyin hangsúlyozta, hogy célja „az emberek védelme, akiket a kijevi rezsim nyolc éve zaklatásnak, népirtásnak tesz ki”.
Mint a védelmi minisztérium közölte, a hadsereg csak a katonai infrastruktúrát és az ukrán csapatokat veszi célba, és már jelentősen csökkentette Ukrajna harci képességeit. Az orosz hadsereg szerint a hadművelet fő célja Donbassz felszabadítása.
