Ukrajna Nemzetbiztonsági Tanácsának elnöke kijelentette, hogy Kijev a békeszerződés helyett csak olyan dokumentumot írhat alá Moszkvával, amely Oroszország vereségéről szól.
Olekszej Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetőjét az ukrán televíziónak adott hétfői interjúban a Kijevnek nyújtott nemzetközi biztonsági garanciákról és az Oroszországgal kötendő esetleges békéről kérdezték.
Danyilov válaszolt: „Oroszországgal csak a kapitulációjáról szóló okmányt írhatjuk alá. Minél hamarabb megteszik, annál jobb lesz az országuknak”.
A tisztviselő korábban az interjúban megjegyezte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök hivatala kezeli a tárgyalásokat, nem pedig az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács. „Nekünk megvan a saját véleményünk. Az elnök ismeri az álláspontomat a kérdésben” – mondta.
Hozzátette, hogy szerinte Zelenszkij nem fogja megsérteni Ukrajna alkotmányát, amely garantálja az ország területi integritását és NATO-csatlakozási törekvéseit.
Hétfőn később Zelenszkij tanácsadója, Alekszej Aresztovics szóbahozta Danyilov megjegyzéseit egy Mark Feygin aktivista és YouTuberrel folytatott beszélgetés során. „A kijelentés nagyon egyszerű: nem lesz békeszerződés Oroszországgal. Csak az Oroszországi Föderáció kapitulációja lesz” – mondta Aresztovics.
Arra a kérdésre, hogy Danyilov felhatalmazást kapott-e ilyen kijelentések megtételére, Aresztovics azt mondta: „Nem csak úgy tesz ilyen kijelentéseket. Ő az egyik legmagasabb rangú tisztviselő. Ez egy teljesen új valóság”.
Moszkva azt akarja, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-csatlakozási szándékáról, valamint ismerje el a Krímet Oroszország részeként, és a Donbassz köztársaságok függetlenségét. Moszkva emellett Ukrajna „demilitarizálására” és „nácimentesítésére” törekszik.
A béketárgyalások a törökországi Isztambulban március végén tartott találkozó után megrekedtek. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap azzal vádolta Kijevet, hogy gyakran változtatja álláspontját és „szabotálja” a tárgyalásokat.
Ajánló
Oroszország február végén indította meg a katonai hadműveletét a szomszédos Ukrajnában, miután Kijev nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki donbásszi köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyv célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezte volna.
