A Nyugatnak figyelembe kell vennie Moszkva érdekeit, hogy Oroszország ne váljon „Kína előőrsévé Európában” – mondta Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter.
A Sunday Timesnak adott interjújában Kissinger üdvözölte a NATO egységes válaszát Oroszország ukrajnai katonai offenzívájára, és azt mondta, hogy a szövetséget fenn kell tartani, mivel az „szinte egyedülálló módon az európai és amerikai együttműködést tükröző intézménnyé nőtte ki magát”.
A kérdés most az lesz, hogyan lehet véget vetni ennek a háborúnak. A végén helyet kell találni Ukrajnának és helyet kell találni Oroszországnak – ha nem akarjuk, hogy Oroszország Kína előőrsévé váljon Európában.
Kína elutasítása, hogy elítélje az ukrajnai orosz katonai offenzívát, valamint a Moszkvával fennálló fokozódó együttműködése a legújabb tételei a Washington és Peking közötti nézeteltérések hosszú listájának. Az Egyesült Államok vezette Nyugat Oroszország „agressziójára” kemény szankciókkal válaszolt Moszkva ellen.
Oroszország ukrajnai katonai műveletét kommentálva a volt külügyminiszter azt mondta, hogy „nincs mentség” arra, amit Vlagyimir Putyin elnök tett. Véleménye szerint az orosz vezető, akit mindig is „megfontolt elemzőnek” tartott, „egy hanyatló ország feje”, és „elvesztette az arányérzékét ebben a válságban”.
Kissinger úgy érvelt, hogy most, amikor Európa és Amerika „nagy kérdésekkel” néz szembe a Közel-Kelettel és Ázsiával való kapcsolataiban, az Egyesült Államoknak nem áll érdekében, hogy Kína tovább növelje hatalmát.
„Nem hiszem, hogy a világuralom kínai elképzelés lenne, de megtörténhet, hogy ennyire jelentőssé válnak. És ez nem áll érdekünkben” – mondta.
Kissinger nem kételkedik abban, hogy Washington és Peking ma már ellenfelek, de hangsúlyozza, hogy a két szuperhatalomnak „van egy minimális közös kötelessége”, hogy megakadályozza a katasztrofális összecsapást. Mivel egyes országok hajlandóak kihasználni a rivalizálást, mások pedig az egyik szuperhatalomtól kérnek segítséget, „nagyon nehéz időszak elé nézünk” – figyelmeztetett Kissinger.
Ajánló
Vasárnap a kínai védelmi miniszter, Wei Fenghe azt mondta, hogy országa a békés fejlődés útját járja, és nem törekszik a világ hegemóniájára. Megjegyezve, hogy bár Kína „jelentős előrelépést” ért el a nukleáris fegyverzetfejlesztésben, a miniszter világossá tette, hogy Peking ragaszkodik az „önvédelmi politikához”.
Megjegyzései egy nappal azután hangzottak el, hogy Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem törekszik konfrontációra sem Kínával, sem más országokkal az Indo-csendes-óceáni térségben. Austin azonban kijelentette, hogy Kína „növekvő kényszerítő ereje” és „Tajvan közelében folytatott provokatív és destabilizáló katonai tevékenysége” közepette a béke fenntartása nemcsak Washington érdeke, hanem „nemzetközi aggodalomra ad okot”.
A davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszéde után a májusban 99. életévét betöltő Kissingert „az orosz hatóságok bűntetteiben való bűnrészességgel” bélyegezte a Mirotvorec honlap, amelyről általánosan úgy vélik, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) működteti.
Davosban Kissinger azt mondta, hogy a következő hónapokban békemegállapodást kell kötni Kijev és Moszkva között, hogy az ukrajnai konfliktus ne fajuljon globális háborúvá a NATO és Oroszország között. Ehhez a volt külügyminiszter szerint Ukrajnának legalább a „status quo ante” visszaállítását el kell fogadnia, vagyis le kell mondania a Krímre vonatkozó területi követeléseiről, és autonómiát kell biztosítania a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságoknak.
Ajánló
Kissinger a nemzetközi kapcsolatok reálpolitikai iskolájának képviselője, amely a nemzetek gyakorlati érdekeit az ideológiai álláspontok elé helyezi. Richard Nixon elnök külügyminisztereként az 1970-es években ő állt az USA diplomáciai kapcsolatfelvételének élére Kínával, amelynek célja az volt, hogy megakadályozza Pekinget abban, hogy szövetségre lépjen Szovjet-Oroszországgal.
