Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön aláírta a törvényt, amely megtorló választ ad azoknak az országokat, amelyek korlátozzák vagy betiltják az orosz médiát.
A törvény szerint „ha egy külföldi állam területén tiltást (korlátozást) rendelnek el egy orosz médium tevékenységével szemben”, a főügyész és a képviselők hasonló intézkedéseket alkalmazhatnak az adott ország Oroszországban működő médiumaival szemben, ami „a tudósítók akkreditációjának megszüntetését”, a regisztráció vagy az engedélyek visszavonását, illetve az irodák bezárását eredményezheti.
A tilalmat csak „az elfogadásának alapjául szolgáló körülmények megszüntetése után” lehetne feloldani – áll a dokumentumban.
Az új törvény azt is lehetővé teszi a főügyésznek és a képviselőknek, hogy bizonyos körülmények között visszavonják bármely médium nyilvántartásba vételét vagy megszüntessék a műsorszolgáltatási engedélyt.
Ezek közé tartozik a hamis információk terjesztése, az orosz fegyveres erők tevékenységének lejáratása, valamint „a társadalom, az állam és az Oroszországi Föderáció hivatalos szimbólumai iránti egyértelmű tiszteletlenség tanúsítása”.
Az „olyan információk terjesztése, amelyek nem engedélyezett nyilvános rendezvények szervezésére és (vagy) azokon való részvételre való felhívást tartalmaznak”, valamint az Oroszország és polgárai elleni szankciók bevezetésére való felhívás szintén felfüggesztést és esetlegesen kitiltást vonhat maga után.
Korábban csak a bíróságoknak volt hatásköre a média regisztrációjának visszavonására vagy az engedélyek visszavonására.
Ajánló
Az első jogsértés esetén a főügyész vagy helyettese kérelmet nyújtana be a médiafelügyelethez, a Roszkomnadzorhoz, hogy függessze fel a médium tevékenységét legfeljebb három hónapra. Ismételt jogsértés esetén hat hónapra adható ki hasonló végzés. Hamis információk ismételt terjesztése esetén a médium nyilvántartásba vételét visszavonják.
A törvényjavaslat szerint a Roszkomnadzor feloldhatja a korlátozást, ha a médium meghatározott időn belül orvosolja az ügyet. A jogszabály válaszul született arra, amit Maria Zaharova külügyminisztériumi szóvivő „etnikai és politikai meggyőződésen alapuló médiagyilkosságnak” nevezett.
Oroszország február végén indított ukrajnai katonai művelete tovább feszítette a Moszkva és a Nyugat közötti kapcsolatokat. A hadműveletre válaszul a nyugati országok tiltásokat és korlátozásokat vezettek be egyes médiumokkal szemben. Ennek eredményeként az RT hírtelevízió és a Szputnyik – sőt egyes közösségi médiaplatformokon lévő fiókjaikat is – elérhetetlenné váltak az EU-ban. Ausztrália, Kanada és az Egyesült Királyság is követte a példát.
Oroszország megtorlásképpen blokkolta több nyugati állami tulajdonú médium, köztük a BBC és a Deutsche Welle honlapjait.
