Josep Borrell, az EU külügyi vezetője „stratégiai türelemre” szólította fel az európaiakat, amíg az Oroszország elleni több hónapja bevezetett szankciók éreztetik hatásukat.
„Az EU és a hasonlóan gondolkodó partnerek által bevezetett szankciók már most keményen sújtják Vlagyimir Putyint és társait” – jelentette ki Borrell egy vasárnapi blogbejegyzésben, és ragaszkodott ahhoz, hogy „az orosz gazdaságra gyakorolt hatásuk csak növekedni fog”.
„Stratégiai türelemre van szükségünk, amíg Oroszország fel nem hagy az agresszióval, és Ukrajna vissza nem nyerheti teljes szuverenitását” – tette hozzá.
Az EU már hat, Moszkvát célzó büntető szankciócsomagot fogadott el, miközben maga az unió egyre súlyosabb gázhiánnyal küzd, és a valutája 20 év óta először a közelmúltban az amerikai dollár értéke alá süllyedt.
Az egyik legutóbbi szankció célja, hogy 2022 végéig Európa Oroszországtól vásárolt kőolajának 90%-os csökkentése.
Borrell elismerte, hogy „ez a gyors méregtelenítés az orosz energiától jelentős költségekkel jár számos ország és ágazat számára, amelyekkel szembe kell néznünk”.
Ragaszkodott azonban ahhoz, hogy ez csekély ár, és arra figyelmeztetett, hogy egy orosz győzelem magának a nyugati demokráciának, valamint a „szabályokon alapuló nemzetközi rendnek” a megsemmisítését jelentené.
A legutóbbi csomagban szereplő, energiával kapcsolatos szankciók figyelemre méltó kivételt tesznek azon tagállamok számára, amelyeknek „nincs életképes alternatív lehetőségük” az energiaellátás terén, ez a kiskapu feltehetően Magyarország esetében teljesült, amely határozottan ellenezte az olajembargót, azzal az indokkal, hogy az sokkal többet ártana a magyar népnek, mint amennyit az oroszoknak okozna.
Borrell a hónap elején ragaszkodott ahhoz, hogy Európa nem akar háborút Oroszországgal, azzal érvelve, hogy a szankciók kulcsfontosságúak Moszkva „agressziójának” ellensúlyozásához, és kijelentette, hogy a pénzügyi korlátozások máris éreztetik hatásukat.
Ajánló
Az Egyesült Államokkal együtt Európa több milliárd dollár értékű fegyvert és pénzügyi támogatást juttatott Ukrajnába azóta, hogy februárban megkezdődött Oroszország „katonai művelete”.
Borrell megígérte, hogy nem engedi, hogy Kijev kifogyjon a fegyverekből.
Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „nehézfegyveres erők létrehozására” használja fel.
2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
