Vlagyimir Putyin orosz elnök a tervek szerint ma érkezik Teheránba, hogy megbeszéléseket folytasson iráni kollégájával, Ebrahim Raiszival és Recep Tayyip Erdogan török államfővel.
Ez lesz Putyin második külföldi útja az ukrajnai orosz katonai művelet február 24-i megindítása óta. Június végén Türkmenisztánba és Tádzsikisztánba látogatott, hogy találkozzon az országok vezetőivel és részt vegyen a hatodik Kaszpi-csúcstalálkozón, amelyen Irán is részt vett.
Az iráni fővárosban zajló háromoldalú tárgyalások az úgynevezett asztanai békefolyamat részeként zajlanak (asztanai-trojka), amelyet Moszkva, Teherán és Ankara 2017-ben indított azzal a céllal, hogy békés megoldást találjanak a szíriai konfliktusra.
A Kreml szerint a három államfő megvitatja majd a nemzetközi terrorizmus szíriai melegágyának teljes felszámolására irányuló lépéseket, a szíriaiak közötti békefolyamat elősegítését és a humanitárius kérdések megoldását, beleértve a konfliktus utáni újjáépítést is.
Putyin, Raiszi és Erdogan a tárgyalások után közös nyilatkozatot ad ki – közölte hétfőn Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó, hozzátéve, hogy annak tervezete már elkészült.
A vezetők között kétoldalú megbeszélésekre is sor kerül, Putyin pedig várhatóan találkozik Ali Khamenei ajatollah iráni legfőbb vezetővel is.
E találkozók során az orosz elnök és tárgyalópartnerei megvitatják majd az iráni atomalku helyreállításáról szóló megrekedt tárgyalások körül kialakult helyzetet.
Ajánló
A kereskedelem is napirenden lesz, Moszkva és Teherán egy új nagyszabású együttműködési megállapodást készít elő – mondta Ushakov.
„Irán Oroszország fontos partnere. Kapcsolataink barátiak, évszázados múltra tekintenek vissza, és számos területen nagyon hatékonyan fejlődnek. Mindkét fél tervei között szerepel, hogy a kétoldalú együttműködést új szintre – a stratégiai partnerség szintjére – emeljük” – mutatott rá.
Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára, aki korábban az iráni médiának adott interjút, elmondta, hogy az Oroszország és Irán közötti kereskedelem 2021-ben meghaladta a 4 milliárd dollárt, és az idei év első négy hónapjában 31 százalékkal emelkedett.
Mivel Oroszország és Irán a világ legtöbb szankcióval sújtott országai közé tartozik, Peszkov bizakodását fejezte ki, hogy a két ország képes lesz olyan kapcsolatokat kiépíteni, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy minimalizálják a nemzetközi korlátozások gazdaságukra gyakorolt hatását.
Ami Ukrajnát illeti, Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter világossá tette, hogy Teherán nem nyújt segítséget a konfliktusban egyik félnek sem, mivel úgy véli, hogy a konfliktust „meg kell állítani”. A miniszter ezzel a kijelentésével cáfolta azokat az amerikai állításokat, amelyek szerint országa több száz drónt, köztük harci drónokat tervez Oroszországnak biztosítani.
Ajánló
Raiszi ugyanakkor többször is kijelentette, hogy Teherán kész hozzájárulni az ukrán konfliktus diplomáciai rendezéséhez.
Putyin és Erdogan kétoldalú találkozóján várhatóan szóba kerül majd a fekete-tengeri kikötőkből történő ukrán gabonaexport kérdése is, Usakov szerint. Törökország, amely semleges országnak vallja magát az ukrajnai helyzetet illetően, különböző problémamegoldó kezdeményezésekben vesz részt. Nemrégiben többoldalú konzultációkat tartott a gabonakérdésről Oroszország, Ukrajna és az ENSZ részvételével.
Az élelmezésbiztonság volt az egyik fő témája Putyin és Erdogan múlt heti telefonbeszélgetésének is. A török vezető akkor azt mondta, hogy „itt az ideje, hogy az ENSZ lépéseket tegyen a Fekete-tengeren keresztül vezető biztonságos folyosók kialakítására vonatkozó terv érdekében”.
Márciusban Isztambul adott otthont a Kijev és Moszkva közötti béketárgyalások kulcsfontosságú fordulójának.
