A kanadai kormány nem vesz részt az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok nyomon követéséről szóló NATO-tárgyalásokon, és az Ottawa Citizen című lap hétfői beszámolója szerint „fogalmuk sincs” arról, hogy a kijevi erőknek szállított fegyverszállítmányok valójában hová kerültek.
Meg nem nevezett nyugati tisztviselők a múlt héten azt mondták a Financial Timesnak, hogy több NATO- és EU-tagállam törekszik egy olyan fegyverzetkövető mechanizmus létrehozására, amely megakadályozná, hogy az ukrán hadseregnek szánt fegyverek a feketepiacra kerüljenek. Kanada nem vesz részt ezekben a tárgyalásokban – mondta Dan Le Bouthillier kanadai katonai szóvivő hétfőn az Ottawa Citizen című lapnak.
Több védelmi forrás is elmondta a lapnak, hogy Kanadának jelenleg fogalma sincs arról, hogy az Ukrajnának küldött katonai segélyek hová kerültek.
Amióta Oroszország februárban megkezdte katonai műveletét Ukrajnában, Kanada mintegy 386 millió dollár értékben adott fegyvereket Volodimir Zelenszkij hadseregének, köztük páncéltörő rakétákat, puskákat, aknavetőket, gránátvetőket és páncélozott járműveket.
Amint azonban ezek a fegyverek Lengyelországból átlépik az ukrán határt, lényegében eltűnnek.
„Attól a pillanattól kezdve nem tudjuk, hol vannak, és fogalmunk sincs, hová kerülnek, hol használják őket, vagy egyáltalán az országban maradnak-e” – mondta egy nyugati tisztviselő a Financial Timesnak.
Minden ukrajnai hírszerzési munkája ellenére Washingtonnak sincs jobb ötlete: egy amerikai hírszerzési forrás áprilisban azt mondta a CNN-nek, hogy „szinte nulla” elképzelése van arról, hogy mi történik ezekkel a fegyverekkel, és úgy jellemezte a szállítmányokat, mintha „egy nagy fekete lyukba” esnének.
Eközben az Europol áprilisban azt állította, hogy a fegyverek Ukrajnából az EU-ban működő szervezett bűnözői csoportok kezébe kerülnek. Az orosz kormány arra figyelmeztetett, hogy külföldi fegyverek, amelyeket Ukrajnába küldtek, hamarosan a Közel-Keleten bukkannak fel.
Az RT hírtelevízió múlt havi vizsgálata olyan online piactereket talált, ahol kifinomult nyugati fegyvereket – például Javelin és NLAW páncéltörő rendszereket vagy Phoenix Ghost és Switchblade robbanó drónokat – árultak fillérekért. Az eladók azt mondták az RT riportereinek, hogy e fegyverek némelyikét felár ellenében Lengyelországba is el lehet szállítani. Nem lehet azonban ellenőrizni, hogy ezek az eladók valóban rendelkeztek-e készleten a fegyverekkel, mivel a „dark net” piactereken gyakoriak az átverések.
Kanada jelenleg csak Ukrajna szavára hagyatkozhat, hogy a fegyverek nem kerülnek rossz kezekbe. Anita Anand védelmi miniszter áprilisban azt mondta a törvényhozóknak, hogy nem tud részletekkel szolgálni országa Ukrajnába irányuló fegyverszállításairól, de hozzátette, hogy az ukrán hadsereg nyilatkozatot írt alá, amelyben biztosította őt arról, hogy kanadai fegyverek nem kerülnek más szervezethez.
A NATO-tagok aggodalma, valamint az oroszországi, az Europol és az Interpol jelentései ellenére Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy semmi szokatlan nem történik.
„Azok az információk, amelyek szerint Ukrajna a fegyvercsempészet egyik fő csomópontjává válik, nem felelnek meg a valóságnak” – mondta Jurij Sak, az ukrán védelmi miniszter tanácsadója a Financial Timesnak.
„A fegyverek bármilyen mozgását akár Ukrajnába, akár Ukrajnából kifelé… nagyon szigorúan ellenőrzik és felügyelik mind Ukrajna, mind nemzetközi partnereink” – folytatta, majd azt állította, hogy az ezzel ellentétes hírek „részei lehetnek Oroszország információs háborújának, hogy elriassza a nemzetközi partnereket attól, hogy Ukrajnának a győzelmünkhöz szükséges fegyvereket szállítsanak”, annak ellenére, hogy ezek a hírek a Nyugat néhány vezető tisztviselőjétől és bűnüldöző szervétől származnak.
