Ukrajnának talán már csak néhány hete van hátra, ha azt reméli, hogy visszaveheti az Oroszország által ellenőrzött területeket – mondta Adam Smith, a képviselőház fegyveres szolgálatok bizottságának elnöke a Politico című napilapnak hétfőn. Az ukrán erőknek nagyobb hatótávolságú fegyverekre, például taktikai rakétákra és csapásmérő drónokra lenne szükségük ahhoz, hogy megváltoztassák a harcok menetét – mondta a kijevi látogatását követően.
A közelgő tél a Moszkva és Kijev között zajló konfliktust olyan kimerítő háborúvá változtatná, amely csak Oroszországnak kedvezne – írta a hírportál, hozzátéve, hogy Kijev arra kérte az amerikai kongresszusi küldöttséget, hogy győzze meg Washingtont a sürgős segélyek küldéséről.
„Segítsenek nekik most, amennyire csak lehet. A következő három-hat hét kulcsfontosságú” – mondta Smith. A kongresszusi képviselő szerint az ukrán kormány hajlandó békemegállapodást kötni Moszkvával, de továbbra is vissza akarja szerezni területeit, különösen a déli részeket.
Az orosz csapatok nem sokkal a katonai művelet februári kezdete után átvették az ellenőrzést Ukrajna déli, Herszon régiója és a szomszédos Zaporozsjei terület nagy része felett. A két régió helyi tisztviselői azóta is fontolgatják, hogy népszavazást tartanak az Oroszországhoz történő csatlakozásról.
Kijev többször kijelentette, hogy célja az összes területének visszavétele. Július elején Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy céljuk a konfliktusban „területi integritásunk helyreállítása, valamint teljes szuverenitásunk visszaállítása Ukrajna keleti és déli részén”.
De nem ez az első alkalom, hogy Kijev jelezte, hogy a konfliktus végét szeretné látni, a hideg beállta előtt. Június végén Volodimir Zelenszkij elnök a G7-ek csúcstalálkozóján azt mondta a Reuters szerint, hogy szeretné, ha a konfliktus a tél beálltáig véget érne.
Smith úgy véli, hogy az ukrán erőknek nehezebb fegyverekre lenne szükségük ennek a célnak az eléréséhez. „A HIMARS rendszerek a hatótávolságukkal … [30-50 kilométer] valóban hasznosak. Láttuk a hatását már csak az elmúlt hónapban. De ha nagyobb hatótávolsággal rendelkeznének, akkor az oroszoknak nehezebb lenne elrejteniük a dolgaikat” – mondta Smith a Szabad Európa Rádiónak szombaton, amikor még Kijevben tartózkodott.
Ajánló
Washington eddig 12 HIMARS rakéta-sorozatvető rendszert szállított Kijevnek. A múlt héten a Pentagon bejelentette, hogy Ukrajna további négy ilyen rendszert kap, amivel a harctéren összesen 16-ra nőne a számuk.
Smith azonban láthatóan úgy véli, hogy ez nem elég, mivel a Szabad Európa Rádiónak azt mondta, hogy célja, hogy minél hamarabb akár 30 ilyen rendszert küldjenek Ukrajnának. Kijev korábban legalább 50 HIMARS többszörös rakétavetőt kért. A képviselő lehetséges szállítási listáján szereplő további fegyverek a „drónok és az elektronikus hadviselési” rendszerek.
A képviselőház fegyveres szolgálatok bizottságának vezetője ugyanakkor elismerte, hogy Ukrajnának amerikai vadászgépekkel történő ellátása jelenleg nem megvalósítható. Washington az orosz katonai művelet kezdete óta 8,2 milliárd dolláros segélyt nyújtott Ukrajnának, de eddig tartózkodott attól, hogy Kijevnek szállítson néhány nagyobb hatótávolságú fegyvert, például a mintegy 300 kilométer hatótávolságú MQ-1C Gray Eagle drónokat, vagy a hadsereg taktikai rakétarendszereit (ATACMS).
Joe Biden amerikai elnök kormánya aggódik a konfliktus esetleges eszkalálódása miatt, ha az ukrán erők olyan fegyverekhez jutnak hozzá, amelyek képesek orosz területet találni. Smith azonban úgy véli, Washington még meggondolhatja magát.
Ajánló
„Az adminisztráció egyelőre nem áll készen erre, de jó érvek hangzanak el. Ez egy ponton még változhat” – mondta a Politico című lapnak. Egy másik kongresszusi képviselő, Mike Waltz (R-FL) még tovább ment, miután azt javasolta, hogy amerikai katonai tanácsadókat küldjenek Kijevnek, hogy segítsenek a tervezésben és a logisztikában.
