Washington készségét fejezte ki, hogy tárgyalásokat folytasson Oroszországgal „egy új fegyverzetellenőrzési keretről”, amely potenciálisan felváltaná a mérföldkőnek számító Új START-szerződést, vagyis a Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződést.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn tette a megjegyzéseket a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) tizedik felülvizsgálati konferenciája előtt tett nyilatkozatában.
„A mai napon kormányom készen áll arra, hogy gyors ütemben tárgyalásokat folytasson egy új fegyverzetellenőrzési keretrendszerről, amely az Új START helyébe lép, ami 2026-ban lejár. A tárgyalásokhoz azonban jóhiszeműen működő, készséges partnerekre van szükség” – mondta Biden.
Az amerikai elnök ugyanakkor azt állította, hogy Moszkva „szétzúzta a békét Európában” az ukrajnai „brutális és indokolatlan” katonai műveletével, amely „a nemzetközi rend alapvető alapelvei elleni támadássá” vált.
„Ebben az összefüggésben Oroszországnak demonstrálnia kell, hogy készen áll a nukleáris fegyverzetellenőrzésre irányuló munka folytatására az Egyesült Államokkal” – jelentette ki.
Biden felszólította Pekinget is, hogy vegyen részt a nukleáris leszerelésről szóló tárgyalásokon.
„Kínának az atomsorompó-szerződés hatálya alá tartozó atomfegyveres államként és a P5-ök tagjaként is felelőssége van abban, hogy részt vegyen olyan tárgyalásokon, amelyek csökkentik a félrekalkuláció kockázatát és foglalkoznak a destabilizáló katonai dinamikával. Egyik nemzetünk és a világ számára sem előnyös, ha ellenállunk a fegyverzetellenőrzéssel és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos érdemi kötelezettségvállalásnak” – mondta.
Míg Moszkva többször felszólította az Egyesült Államokat, hogy feltétel nélkül hosszabbítsa meg az egyezményt további öt évvel, Washington különböző javaslatokat tett annak módosítására, nevezetesen felszólította Kínát a részvételre.
Ajánló
A mérföldkőnek számító Új START gyakorlatilag az utolsó jelentős fegyverzetellenőrzési megállapodás, amely Oroszország és az Egyesült Államok között érvényben maradt. A megállapodást Biden 2021. januári beiktatása után sikerült megmenteni, nem sokkal az alku lejárta előtt.
Peking következetesen elutasította a korábbi amerikai kormányzat azon kísérleteit, hogy bevonják a keretbe, és elutasította, hogy csatlakozzon az amerikai-orosz megállapodás bővítéséről szóló tárgyalásokhoz. Kína azzal érvelt, hogy nukleáris arzenálja túl kicsi az USA és Oroszország által fenntartott készletekhez képest.
