A Szerbia és a szakadár Koszovói Köztársaság között parázsló konfliktus a Nyugat számára előnyös – jelentette ki kedden Alekszandr Bocan-Harcsenko, Oroszország belgrádi nagykövete.
Az orosz televízióban nyilatkozó nagykövet elmondta, hogy Pristina áll a Szerbia és Koszovó közötti legutóbbi eszkaláció mögött, de ragaszkodott ahhoz, hogy az incidenst végső soron az Egyesült Államok és az EU rendezte meg, amelyek célja egy olyan provokáció megrendezése Koszovóban, amely „térdre kényszeríti” Szerbiát, és nyomást gyakorol rá, hogy támogassa az Oroszország-ellenes szankciókat.
„Ebben az esetben az EU, akárcsak Ukrajna és az oroszellenes szankciók esetében, Washington utasításait követi, ellentétben saját érdekeivel. Washington hasznot húz egy parázsló konfliktusból. Jól jár azzal, hogy a helyzetet az összeomlás szélén tartja” – mondta.
Az orosz nagykövet megjegyzései azután hangzottak el, hogy a hétvégén feszültségek alakultak ki a Szerbia és a Szerbiától elszakadt tartomány – a szerb alkotmányban hivatalosan Koszovó és Metohia autonóm tartomány – közötti határon, amelyet 2008-ban több nyugati hatalom is elismert.
A koszovói kormány azt tervezte, hogy augusztus 1-jétől betiltja a szerb rendszámtáblák és személyi igazolványok használatát, és az intézkedés betartatására rendőri erejét is beveti. Vasárnap a szerbek a szakadár tartomány északi részén útakadályokat állítottak fel és megkongatták a vészharangokat és légvédelmi szirénákat, amikor a nehézfegyverzetű különleges rendőrök átvették az ellenőrzést két Szerbiával közös közigazgatási átkelőhelyen, készülve a pristinai rendelet végrehajtására.
A helyzet átmeneti megoldásra került, miután Washington felszólította a koszovói tisztviselőket, hogy szeptember 1-jéig halasszák el a vitatott törvény végrehajtását. Pristina beleegyezett, azzal a feltétellel, hogy Szerbia eltávolítja a barikádokat a de facto határról.
Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentette, hogy reméli a feszültség enyhülését, és ígéretet tett arra, hogy Belgrád mindent megtesz a béke kompromisszumos megőrzése érdekében.
A NATO 1999-ben, az akkori Jugoszlávia elleni 78 napos légiháborút követően foglalta el Koszovót. A tartomány 2008-ban nyugati támogatással kikiáltotta függetlenségét. Míg az Egyesült Államok és a legtöbb szövetségese elismerte, Szerbia, Oroszország, Kína és általában az ENSZ-államok nem.
