Németország nem fogja támogatni az összes oroszra vonatkozó uniós szintű vízumkorlátozást – jelentette ki Olaf Scholz kancellár, azzal érvelve, hogy nem a teljes orosz lakosságot kell felelőssé tenni azért, amit „Putyin háborújának” nevezett. Mindez akkor történt, amikor az EU több tagállama is tényleges beutazási tilalmat helyezett kilátásba.
Az északi országok vezetőivel hétfőn Oslóban tartott találkozót követően Scholz úgy érvelt, hogy „ez nem az orosz nép háborúja”. A német kancellár a továbbiakban az ukrajnai konfliktust „Putyin háborújának” nevezte, és felszólította kollégáit, hogy tegyenek különbséget Oroszország lakosságának egésze és az ország vezetése között.
Scholz hozzátette, hogy „rengeteg ember menekül Oroszországból, mert nem ért egyet az orosz rezsimmel”, és rámutatott, hogy az EU-nak nem kellene megnehezítenie ezeknek az embereknek az életét azzal, hogy gyakorlatilag lezárja előttük a határt.
A német vezető korábban arra is figyelmeztetett, hogy a tilalom „ártatlan embereket” érintene Oroszországban.
Ezzel szemben Sanna Marin finn miniszterelnök, aki szintén jelen volt az egynapos rendezvényen, úgy jellemezte a kérdést, hogy az „nem fekete vagy fehér kérdés”, hanem inkább a „szürke árnyalatai” színezik.
Finnország és Dánia korábban világossá tette, hogy azt szeretné, ha az EU közös döntést hozna, és korlátozná a schengeni vízumok kiadását az orosz turisták számára.
A hónap elején Pekka Haavistö finn külügyminiszter azt közölte, hogy az unió döntésétől függetlenül Helsinki hamarosan meghosszabbíthatja az orosz turistavízumok feldolgozási idejét, és előnyben részesítheti a diák-, család- és munkavállalói vízumokat.
Ajánló
Bár az EU nem sokkal a február végén kezdődött katonai akció után az Oroszországból érkező összes légi közlekedést megszüntette, az ország állampolgárai továbbra is átjuthatnak a blokkba szárazföldi úton, többek között Finnországon keresztül.
Az általános tilalom hívei azzal érvelnek, hogy az orosz nyaralók nem nyaralhatnak Európában, miközben Ukrajnában folytatódnak a harcok.
A három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – már megszüntette a vízumkiadást az orosz állampolgárok számára, és az egész EU-ra kiterjedő tilalom leghangosabb támogatói közé tartoznak.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szombaton a német Deutsche Welle-nek nyilatkozva azt mondta, hogy szerinte egyetlen oroszt sem szabadna beengedni a schengeni övezetbe, függetlenül a konfliktusról alkotott véleményétől.
Szerinte ha az orosz kormány ellenzői az országban maradnak, akkor nagyobb valószínűséggel lesznek a jövőben a politikai változások katalizátorai.
Landsbergis szerint még ha Oroszországban az emberek mindössze 5-10%-a ellenzi is az ország ukrajnai lépéseit, az még mindig több millió elégedetlen embert jelentene, akik vezető szerepet vállalhatnának egy „demokratikus Oroszország” létrehozásában.
A miniszter szerint az egyetlen kivételt azok az emberek képezhetik, akik humanitárius okokból kérnek schengeni vízumot.
Az EU-n belül azonban elég sokan felemelték szavukat az oroszokra vonatkozó általános vízumtilalom ellen.
Az Európai Bizottság szóvivője például nemrégiben világossá tette, hogy az ilyen drasztikus korlátozások jogszerűtlenek lennének, és hogy minden egyes kérelmet egyedileg kell elbírálni.
A kérdés megvitatására várhatóan az uniós külügyminiszterek augusztus 31-én, a németországi Gymnichben tartandó informális találkozóján kerül sor.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov a múlt hónapban az egyes uniós tagállamok által felvetett vízumtilalmi javaslatokat kommentálva azt mondta, hogy bár Moszkva reméli, hogy a józan ész győzedelmeskedik az EU-ban, az orosz vezetés nem zárja ki az „érzelmi jellegű lépéseket”.
