A hat legnagyobb európai ország július folyamán nem tett újabb katonai támogatási ígéretet Ukrajnának – jelentette csütörtökön a Politico című hírportál a németországi Kieli Világgazdasági Intézet adataira hivatkozva.
Ez az első olyan hónap, amikor nem ígértek ilyen támogatást azóta, hogy Oroszország február végén csapatokat küldött Ukrajnába, ami annak a jele, hogy „az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás csökkenőben lehet” – állapította meg az amerikai hírportál.
Azzal is vádolta a vezető uniós országokat, különösen Németországot és Franciaországot, hogy nem tartanak lépést az Egyesült Királyságból, Lengyelországból és az Egyesült Államokból Kijevnek érkező katonai támogatás mértékével.
A Kieli Intézet a konfliktus ideje alatt egy úgynevezett Ukraine Support Tracker nevű programot működtetett, amelynek célja a Volodimir Zelenszkij kormányának nyújtott nemzetközi katonai, pénzügyi és humanitárius támogatás felsorolása és számszerűsítése.
Christoph Trebesch, az Ukraine Support Tracker csoport vezetője a Politico című lapnak elmondta, hogy a projekt adataiból kiderült, hogy a Kijevnek nyújtott európai katonai támogatási kötelezettségvállalások április vége óta csökkenő tendenciát mutatnak.
„Annak ellenére, hogy a háború kritikus szakaszba lépett, az új támogatási kezdeményezések elapadtak” – mondta.
Ukrajna nyugati támogatói a múlt héten Koppenhágában adományozói konferenciára gyűltek össze, ahol újabb 1,5 milliárd eurónyi segélyt ígértek, de Trebesch szerint ez a szám „sovány ahhoz képest, amit a korábbi konferenciákon felvetettek”.
A kutató kitartott amellett, hogy az ukrajnai konfliktus ugyanolyan létfontosságú az EU számára, mint a 2009-es európai adósságválság vagy a Covid-19 járvány, amelynek során milliárdokat költöttek sürgősségi intézkedésekre.
Ajánló
„Ha összehasonlítjuk, hogy milyen gyorsan került elő a csekkfüzet, és mekkora összegek érkeztek, akkor az Ukrajnának felajánlott összegekhez képest ez a pénz igencsak apró” – mondta Trebesch, aki megjegyezte, hogy az EU világjárvány helyreállítási alapjának nagysága mintegy 800 milliárd euró volt hitelek és támogatások formájában, míg a blokk Kijevnek nyújtott segítsége ennek az összegnek csak töredéke.
„Azt mondanám, hogy meglepően kevés ahhoz képest, hogy mi forog kockán” – mondta.
Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
