Budapest és Belgrád közölte, hogy új csővezetéket építenek, amely a Barátság kőolajvezeték-rendszeren keresztül orosz uráli kőolajjal látná el Szerbiát – jelentette be a magyar kormány hétfőn. A döntésre azért került sor, mert Belgrád Horvátországon keresztül történő szállítása uniós szankciók alá esik.
„Az új olajvezeték lehetővé tenné Szerbia olcsóbb uráli nyersolajjal való ellátását, csatlakozva a Barátság olajvezetékhez” – írta Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő a Twitteren.
Hozzátette, hogy Szerbia kőolajellátása nagyrészt a Horvátországon átvezető vezetéken keresztül történik, „de ez a jövőben a meghozott szankciók miatt nem valószínű, hogy lehetséges lesz”.
Az EU a múlt héten állapodott meg az új oroszellenes korlátozásokról, amelyek között szerepel a harmadik országokba irányuló orosz tengeri nyersolajszállításokra vonatkozó olajárplafon.
Szerbia, amely Horvátországon keresztül nagymértékben függ az orosz kőolajszállításoktól, azt mondta, hogy az új korlátozások bevezetésével az EU Belgrádot vette célba. Ana Brnabic szerb miniszterelnök pénteken arra figyelmeztetett, hogy az Oroszországból származó tengeri kőolajszállítások betiltása és a Horvátországon keresztül történő szivattyúzás 20 százalékkal növelné Szerbia nyersanyagköltségeit, és ez több százmillió euró kiesést jelentene az ország költségvetéséből.
Magyarország, amely szintén nagymértékben függ az orosz olajtól és gáztól, az EU-ban az Oroszország elleni szankciók leghangosabb kritikusa volt, mondván, hogy az intézkedések tovább növelik az energiaárakat. A hónap elején Budapest ígéretet tett arra, hogy szükség esetén gázzal segíti Szerbiát. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarországnak körülbelül öt-hat havi fogyasztást fedező gáztartalékai vannak.
A világ egyik leghosszabb csővezeték-hálózata, a Barátság vezeték mintegy 4000 kilométeren keresztül szállítja a nyersolajat Oroszországból a csehországi, németországi, magyarországi, lengyelországi és szlovákiai finomítókba.
