Orbán Viktor miniszterelnök bízik abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február 17-i budapesti látogatása alatt tető alá tudja hozni a hosszú távú gázszállítással kapcsolatos megállapodást. A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Angela Merkel német kancellár magyarországi látogatásáról is szólt, hangsúlyozva, hogy nincs problémás terület a magyar-német kétoldalú együttműködésben. A rádióinterjúban egyúttal jelezte azt is, elképzelhetőnek tartja a bankadó fokozatos csökkentését a következő években.
A miniszterelnök a Puyin-látogatással összefüggésben kifejtette: az idén lejár az a hosszú távú gázszállítási szerződés, amelyet korábban az oroszokkal kötött Magyarország. Így „ma nincs biztosítva a magyar gazdaság működéséhez szükséges energia 2015 után, és ma nincs biztosítva a háztartások gázellátása sem 2015 után. Ezt a kérdést kell nekem megoldanom” – közölte, jelezve, hogy a Putyin-látogatás előkészítésének keretében már folynak erről a szakértői egyeztetések. Orbán Viktor úgy összegzett: nagyon bízik abban, hogy az ezt a helyzetet megoldó megállapodást tető alá tudja hozni az orosz elnök látogatása alatt.
Az Oroszországgal szembeni szankciókról úgy nyilatkozott: ezek éles ellentétben állnak Magyarország érdekeivel, ugyanakkor Magyarország tagja az Európai Uniónak, az egységes fellépés pedig érték, és az európai egység fenntartása segíti a konfliktus megoldását, ezért Magyarország ezidáig alárendelte a saját érdekeit a közös európai álláspontnak.
Angela Merkel német kancellár jövő hétfői budapesti látogatásáról szólva a kormányfő kijelentette: nincs problémás terület a magyar-német kétoldalú együttműködésben, a kapcsolatrendszer adatai fantasztikusak. A vizit szerinte felhívja a figyelmet a két ország, a két nép közötti régi, tartós és valószínűleg a jövőben is fennálló barátságra, stratégiai együttműködésre. Németországot az Európai Unió legsikeresebb országának nevezte, hozzátéve, Angela Merkel „sziszifuszi munkát végez”, hogy az orosz-ukrán konfliktus Európának kedvező módon oldódjon meg, valamint hogy egybetartsa Európát. Arra a kérdésre, hogy számít-e tőle kritikára, a miniszterelnök egy másik kérdéssel válaszolt: „hogyan fordulhatna az elő, hogy bármely ország, amely egy közösséghez tartozik, kritizálja a másikat?” „Azért, mert valaki nagy, a lehetőség nem adatik meg. Az hogy nézne ki, ha mi (…) egy országra nézve kritikai megjegyzéseket tennénk?” – fogalmazta meg véleményét.
Orbán Viktor arról is beszélt, egyedül a németeknek van olyan tervük, amely elég nagyszabású, hogy új kereteket adjon az Európa jövőjéről szóló vitáknak, ez pedig az eurázsiai gazdasági együttműködési terv. A kormányfő ebben nagy lehetőségeket lát Magyarország számára, ezért – mint mondta – „nekünk érdekünk, hogy ez a német terv napirendre kerüljön, minél hamarabb megvalósuljon. Ez megoldaná a problémáinkat, sőt a korábbi helyzetnél is szélesebb távlatokat nyitna a számunkra”.
Ajánló
Kijelentette: ez a legjobb terv, amit Magyarország számára ki lehet agyalni. Ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, Magyarország kapu a kelet-nyugati viszonyban. Arra a felvetésre, hogy több kritika is érte a magyar kormányt német üzletemberek részéről – például a reklámadó miatt -, Orbán Viktor úgy reagált: az üzletemberek álláspontja nem kritikai, hanem „érdek- és pénzvédő”. „Ahol össze tudjuk egyeztetni Magyarország pénzügyi érdekeit az ő gazdasági érdekeikkel, ott mindenhol megállapodásra törekszünk”. Ahol viszont ez nem lehetséges, „ott elsőbbséget kell adni a magyar emberek érdekének” – mondta.
A bankadó esetleges mérséklésével kapcsolatban a kormányfő felidézte azt a korábbi vállalásukat, hogy miután sikerül megmenteni az országot a gazdasági összeomlástól, azt követően ezt az adónemet lecsökkentik olyan szintre, amely „nem ismeretlen Európában”. A magyar gazdaság ma jól teljesít, ezért fel lehet vetni ésszerű módon, hogy a kormány visszatérjen erre a korábbi vállalásra a következő években fokozatosan, több lépésben, tervezett módon – közölte.
