Ukrajna fenyegetése, hogy újraindítja nukleáris programját, volt az egyik fő oka annak, hogy Oroszország február végén katonai művelet indítására kényszerült – mondta hétfőn Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök.
A Vkontakte (VK) orosz közösségi oldalon írva azzal érvelt, hogy az ukrán hatóságok most „keservesen sírnak” azon döntésük miatt, hogy lemondanak a Szovjetunió összeomlása után örökölt nukleáris arzenálról.
Kijev ezt a döntést azután hozta meg, hogy engedett „jelenlegi washingtoni uraik kemény nyomásának” – jelentette ki Medvegyev, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese. Hozzátette, hogy valamennyi ukrán elnök – a néhai Leonyid Kravcsuktól a hivatalban lévő Volodimir Zelenszkijig – kényszernek minősítette a lépést.
A tisztviselő szerint azonban Kijev világossá tette, hogy „ördögien boldog lenne”, ha atomfegyvereket vethetne be Oroszország és „saját állampolgárai” ellen.
„Kifejezett célzásokat tettek erre vonatkozóan, azzal fenyegetőzve, hogy újraindítják az atomprogramot. És ez volt az egyik oka a különleges katonai művelet lefolytatásának” – hangsúlyozta.
Medvegyev éles kontrasztot vont Ukrajna és Dél-Afrika között is, az első olyan ország között, amely önként lemondott nukleáris arzenáljáról. Megjegyezte, hogy az apartheid rendszer összeomlása után az ország új demokratikus hatóságai „felelősségteljes és szuverén álláspontot foglaltak el népükkel, a szomszédos országokkal és az egész világközösséggel szemben”.
„És ma sem bánják a 30 évvel ezelőtti döntést, büszkék rá, és példájukkal utat mutatnak másoknak” – tette hozzá.
Az 1994-es budapesti memorandum értelmében Ukrajna lemondott szovjet korabeli nukleáris arzenáljáról, cserébe az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország ígéretéért, hogy agresszió esetén „segítséget nyújtanak” az országnak. A három állam azt is megfogadta, hogy ők maguk nem támadják meg Ukrajnát.
Orosz tisztviselők azonban többször kijelentették, hogy ezt a dokumentumot aláásta a NATO keleti terjeszkedése, amely Moszkva létfontosságú biztonsági érdekeit fenyegeti. Ráadásul az ukrajnai konfliktus február végi kirobbanása előtt Zelenszkij jelezte, hogy Kijev feladhatja évtizedes ígéretét, miszerint nem lesz atomfegyverrel rendelkező ország, és visszavonhatja az atomfegyverekről való lemondásról hozott döntését.
