Az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus valószínűleg tárgyalásokkal fog végződni, ezért Kijevnek még több fegyverre van szüksége – állította Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
„Mindannyian azt akarjuk, hogy ez a háború véget érjen” – mondta Stoltenberg a NATO Parlamenti Közgyűlésének 68. éves ülésszakán hétfőn Madridban tartott beszédében, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok vezette katonai szövetség számára nem mindegy, hogy pontosan hogyan zárul a konfliktus.
„Be kell látnunk, hogy ez a háború nagy valószínűséggel valamikor a tárgyalóasztalnál ér véget. De azt is tudnunk kell, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a kimenetele teljes mértékben a harctéren mutatott erőnktől függ” – érvelt a NATO-vezetője.
„Tehát, ha olyan eredményt akarunk, amely Ukrajna számára elfogadható… a legjobb módja ennek elérésének, ha katonai támogatást nyújtunk Ukrajnának” – mondta.
A NATO-tagoknak „fel kell készülniük arra, hogy hosszú távon támogassák Ukrajnát” – mondta Stoltenberg, és arra sürgette a törvényhozókat, hogy saját országukban továbbra is szorgalmazzák a Kijevnek nyújtandó nagyobb mértékű támogatást.
Stoltenberg elismerte, hogy ennek a segítségnyújtásnak „ára van” a NATO-tagok számára.
„Országainkban sokan megélhetési válsággal küzdenek. Az energia- és élelmiszerszámlák emelkednek. Sokak számára nehéz időket élünk” – mutatott rá.
A NATO-vezér azonban azzal érvelt, hogy a nyugati országoknak „sokkal keményebb árat” kell fizetniük, ha Oroszország győzelmet arat Ukrajnában, mivel ez azt jelezné más „tekintélyelvű rezsimeknek”, hogy erőszakkal is elérhetik céljaikat, ami „veszélyesebbé tenné a világot”.
Ajánló
Stoltenberg arra is figyelmeztetett, hogy „nagy hiba lenne alábecsülni Oroszországot”, mert Moszkva „jelentős katonai képességeket és nagyszámú csapatot tart fenn”.
Magas rangú orosz tisztségviselők többször is kijelentették, hogy Moszkva kész tárgyalni Ukrajnával a rendezésről, miközben azzal vádolták Kijevet, hogy az nem hajlandó tárgyalni, és szándékosan irreális feltételeket támaszt a párbeszédhez.
Oroszország az ukrajnai konfliktust az USA és a NATO ellene vívott „proxy-háborúnak” nevezte. Moszkva következetesen bírálta a nyugati országok által Ukrajnának szállított fegyvereket, mondván, hogy azok csak meghosszabbítják a harcokat, és növelik az Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontáció kockázatát.
